Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám

184 nemes hajtásait. Mire a törvényhozó háborús és háború utáni megrázkódtatások után ismét annyi hatalomra tett szert, hogy e terület szabályozásához merhetett fogni, itt már jól ápolt, dúsan termő és önerejéből szépen rendeződő kertet talált. És a törvénynek mégis nagy munkája akadt, mert a törvényhozónak nem osak a kis egységet, hanem az egészet kell néznie, ténykedéseinek gazdasági és társadalmi következményeit kell szem előtt tartania. Az uj törvény sokat mellőzött, sok ujat plántált, sokban máskép húzta meg a szabályozás alapvonalait. A körülhaitárolt szük területen uj rendet teremtett. Ez, az uj rend végállomás és nem kiindulópont. Befejezése egy változatokban gazdag fejlődésnek és nem kezdete a folytatólagos átrendezéseknek. Véglegesen kimunkált felállítása egész 'az aprólékosságig kidolgozott jogtételseregnek és nem puszta átmeneti átcsoportosítás. A jogalkalmazás, a bíróságok jogalkotó tevékenysége itt már súlyos problémáik, nehéz döntések után — lezárta szerepét: itt nincs tovább. Hiszen a jövőben is feladata lesz irodalomnak és bíróságnak megvilágítani az uj fogalmakat vagy a régiek közül is azokat, amelyek eleddig a sötétségben vagy félhomályban maradtak — de ott. ahol a törvényhozó ingadozó vagy állhatatos fejlődés után strikt jogehet talált, azt megbírálta, megtartotta vagy ujjal helyettesitette — tovább-burjánzásnak, a legmagasabbrendü jogforrás formájában tett állami akaratkijelentés elfordításának helye nem lehet. Az átértékelési törvény országgyűlési tárgyalásai során éles megvilágításba állíttattak ugy az alapvető kérdések, mint a részletproblémák, úgyhogy a vonatkozó viták a formai jogforrásnak értékes kiegészítését adják. A törvény jogtörténeti pozíciója is erős körvonalakkal domborodik ki a parlamenti érvelések során. „A bíróság nem gondolkozhatík és nem itélkezhetik másképen, hanem akképen, amint a törvény rendeli.'11 „A bíróságnak (a törvény) azt mondja: a követeléseknek ez vagy az a neme, ez vagy az a kategóriája valorizálható s te, bíróság, határozd meg az eset összes körülményeinek és a méltányosság elvének figyelembevételével — hogy milyen mértékben valorizálod."2 'És ez idézetek mellé lenne iktatható a kijelentéseknek egész sorozata, melyeknek tárgya és lényege a valorizációs törvény joghelyzetének olyatén meghatározása, amely szerint ez az ellentéteknek, a vitáknak, a joggyakorlati szabadságnak végét és a szilárd jogi kategóriáknak az átértékelés terén is való érvényesítését jelenti. V. A másik tényező, mely figyelembeveendő a valorizációs / keresetek legújabb és ezúttal utolsó csoportjának elvi megítélésénél: a törvény szándéka, célja. Ez már összetettebb valami és elemekre bontható. 1 Kálimky-Bedő Sándor (1928 február 1. 121. ütés. Képv. Napló 320. oldal). - Dr. Lakatos Gyula előadó (1927 december 14. 103. ülés. Képv. Napló 312. oldal).