Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám

9 íme tehát: a „détournement de pouvoir" egy klasszikus esete. A Tanács birókinevezési hatalmát oly célra használná fel, mely teljesen elüt attól a céltól, amely végett e hatalom reá ruháztatott. Talán még világosabbá teszi ezt a következő meggondolás. Tegyük fel, hogy a pótbirák kinevezési jogát nem a Tanácsra, hanem a Hágai Törvényszékre vagy más szervre ruház ák volna, vagy tegyük fel, hogy a vitás ügy még a Tanács megalakulása előtt, tehát abban az időben merült volna fel, mikor a kinevezési jog még Aldor Gusztáv urat illefte, vagy tegyük fel végre, hogy a Tanács, ugy amint azt Magyarország, Ausztria és Bulgária ellenére megtette, még mielőtt vita merült volna fel és még mielőtt a bíróságban üresedés állott volna be, már előre kinevezte volna biráját. Vájjon ezen esetek bármelyikében \ is lett volna-e módja a Tanácsnak, már csak technikailag is, arra, hogy a Vegyes Döntöbiróságnak előírja, miképen döntsön vagy miképen értelmezze a Békeszerződést? Nyilvánvaló, hogy nem. A birókinevezés megtagadásával való fenyegetés tehát igazán iskolapéldául szolgálhatna a „détournement de pouvoir" néven ismeretes visszaélésre. Dr. Egry Aurél, a magyar országgyűlés felsőházának tagja, ügyvéd. Az óvásé len gcdés nem írott szabályai. Bár jogunk évek óta ismeri a kibocsátótól eredő abszolút hatályú óváselengedést, a gyakorlatban ritkán fordul elő Pedig a kibocsátó óváselengedése nagy kényelmet jelent a váltóbirtokosra nézve. Felmenti ugyanis a lejárat pontos nyilvántar;ásának kötelezettsége alól; nem eshetik abba a veszedelembe, hogy a váltót az óvás elkésése miatt ne érvényesíthesse a visszkeresetekkel szemben; a váltót tehát a lejárat után az elévülési határidőn belül kamatveszteség árán bármikor érvényesítheti. Szabadul továbbá az óvási cselekmények körül felmerülő ténykedések alól; nem is szólva részletesen arról az előnyről, amit az óvásdij megtartá-a jelent, mely sokszor igen jelentékeny lehet és behajtása gyakran eleve reménytelen. Az abszolút hatályú óváselengedés ezenfelül még azt a groteszk előnyt is nyújtja, hogy csökkenti azoknak az eseteknek számát, mikor a váltóbirtokos a bemutatáskor hiányos, vagy helytelenül kitöltött váltót utólag azért nem javíthatja ki, mert a váltónak bemutatáskor létezett áPapotát az óvóslevél megrögzítette. Ilyen esetekben az óvatoló hitelező a pert elvesztené, — abszolút hatályú óváselengedés esetében azonban az ilyen hibák a kereset beadásáig rendszerint kijavíthatok. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az óváselengedésböl csak a váltóhitelezőre háramlik előny. Költségkímélést je-