Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Az álrészvényes szavazati joga

174 rint egyes elemnek ideiglenes hiánya esetén is megállapühaui a házassági együttélés. A házasfeleknek kenyérkereseti vagy más célokból való különélése esetén is lehet jogi házassági .együttélés. Viszont a házassági együttélés elemeinek látszólagos fenn1 orgá-a ellenére sem állapitható meg a házassági együüélés foly atása. így például a háborús lakásínség következtében a bíróságok nem állapították meg az együttélés folytatása alapján a megbocsátást, amikor a kényszerítő szükség következtében a lelek tovább is egy lakájban laktak, söt a feleség az urának főzött is és egy asztalnál eltek. Jelen fejtegetésemben azzal a kérdéssel akarok foglalkozni, hogy a belső nemi érintkezés folytatása mennyiben tekinthető házasságjogi megbocsátásnak? Mielőtt észrevételeimet megtenném, három kúriai ítéletet ismertetek röviden. I A P. III. 3461/1927. számú ítélet kimondja, hogy „az állandó birói gyakorlat szerint a legbensőbb házasélet folytatására mutáló nemi érintkezés következtében az ezt megelőzően elkövetett kötelességsértö cselekedeteket megbocsátottnak kell (sic!) tartani". A konkrét esetben a Kúria egy előző bántalmazást tekintett megbocsátottnak. II. A P. III. 4483/1927. számú ítéletben a megállapított tényállás szerint az alperes feleség anyagi okokból férjét sértegette és elhagyta. Békítési kísérletek történtek, de alperes hallani sem akart felperesről, söt kifakadt felperes ellen. Egy találkozás alkalmával a megállapított tényállás szerint felperes férj alpereshez nemi közösülés céljából hízelegve közeledett, azonban alperes leiperest összekarmolta. Alperes a perben először azt állította, hogy a nemi érintkezés megtörtént és megbocsátást vitatott, később pedig a megbocsátást már a nemi közeledésre irányuló lelkiállapotban benne rejlőnek tartja: A Kúria nem lát megbocsálási, mert „a nemi érintkezés is csak vélelem alapjául szolgál a megbocsátásra való következtetésre, vagyis minden egyes esetben a nemi érintkezés körülményei vizsgálandók". III. A Kúria P. III. 4655/1927. számú Ítélete tulajdonképpen nem vág ide. Az ítéleti tényállás egy valóságos Strindbergdráma anyaga olyan jelenetekkel, ahol az ud\arló megüti a férjet, a feleségé is rátámad és a férj a feszülettel a kezében védekezik. Az öreg férj históriája a fiatal feleségével, ki nemi hal almát ravasz módon a debitum conjugale időnkénti megtagadásával arra használja fel, hogy férje vagyonát megszerezze. A Kúria „nem hagyhatta figyelmen kívül alperesnek a felperes vagyona megszerzésére irányuló célzatát, amelynek elérésére a peres felek közötti korkülönbség mellett az alperes a saját részéről erkölcsi tartalma szerint nem értékelt házasság megkötésébe is belement és a nemi elhatározó hatású befolyásolását is igénybe vette". íme ez a kifejezés: .,a nemi elhatározó hatású befolyás", amiért ezt az Ítéletet itt felhoztam. Minden emberi érintkezésben, jogi ügyleteknél is, a felek kölcsönösen befolyást gyakorolnak a másik fél akaratára. Ez a befolyásolás minden emberi viszonynál megvan, ez maga az élet és jogi beavatkozásra nem szorul. Közbelépésre csak akkor van ok, ha az egyik fél a másik