Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Az álrészvényes szavazati joga

ellenkezésbe. Ha figyelmen kivül is hagyjuk, hogy alig képzelhető szindikátusi, kartell-, vagy más hasonló érdekközösségi szerződés anélkül, hogy a felek a részvények szavazati jogáról ne disponáljanak, annak gyakorlását esetleg Treuhandra ne bízzák, hanem megmaradván csupán a hitelszerződéseknél, azt látjuk, hogy a döntés, amenyire káros a hitelező szempontjából, annyira nem szolgálja a részvényes, illetve a társaság érdekét sem. Mert az a hitelező, aki elüttetik a szavazati jogban rejlő biztosítéktól, követelni fogja a főrészvényes kezességét, ha attól tart, hogy utóbbi részvényesi jogával meghiúsíthatja a követelés érvényesítését s igy egyfelől az anyagilag gyengébb részvénytársaságok hitelképessége még fokozottabb mértékben fog csökkeni, másrészt a főrészvényes elveszti a közvetett és korlátolt felelősségűén rejlő előnyt és igy végső fokon maga a részvénytársasági forma is veszélyben forog. Ugy véljük, hogy a fent tárgyalt ítélet még sok megbeszélés tárgya lesz, s reméljük, hogy a kir. Kúria adandó alkalommal álláspontját revízió alá fogja venni. Dr. Kronstein András. Ügyvédi költség telekkönyvi előjegyzése. A Kúria Pk. V 6961/1927. sz. határozata a Ppé 18. §-a szerint hozott költségmegállapitó végzés alapján kért telekkönyvi előjegyzést elrendelte, mert bár az egészhez szakaszhatárt nem tartalmaz, de oly bizonyítékul szolgál, amelynek alapján a telekkönyvi rendelet 87., 88. és 89. §-ai alapján a zálogjog előjegyzése elrendelhető. A költségmegállapitó végzés az ügyfél által nyújtott előlegre — hacsak az ügyvéd a Ppé.* 18. §-a szerinti eljárásban be nem jelenii — nem lehet ugyan figyelemmel és igy a költségmegállapitás összegszerüleg nem esik egvbe az ügyvédnek még járó. ki nem egyenlített költségköveteléssel, ügyvédi szempontból a Kúria döntése mégis Örvendetes. Amit a Kúria • ha'ározata honorál, az egyébként nem az ügyvédi költség valamelyes kedvezőbb felfogása, hanem ami az előjegyzésben honorálásra talál, az a költségmegállapitó végzés, amely akkor is birói határozat, ha abban marasztalás nem is foglaltatik. B. S. Életközösség folytatása, mint megbocsátás. A házassági törvény 82. §-a szerint a bontó okra alapított kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megboosátotta. A megbocsájtásra vonatkozólag, mint jogi hatású tényre nézve az általános elvek alkalmazandók. Lehet tehát a megbocsátás közvetlen ilyen ér elmü nyilatkozat, de lehet valamilyen más cselekmény, melyből a megbocsátást következtetni lehet. A birói gyakorlatban a leggyakrabban előforduló ilyen körülmény: a házassági életközösség folytatása. A bázaslársaknak, mint házasfeleknek, további együttélése a birói gyakorlat szerint maeában foglalja a korábbi bontó okul szolgáló vétkes cselekmények megbocsál á sá t. Maga a házastársi életközösség folytatása összetett tény és többet foglal magában, igy a közös lakást, közös háztartást, a belső nemi érintkezést stb. Természetesen a körülmények sze-