Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Magánjogi törvénykönyvünk életbeléptető törvénye

168 zetközi magánjogunk azon tételei,' amelyek tőrvénybe foglalásáról szó lehet, egyáltalán nem alkotván folyton fluktuáló joganyagot, ez a körülmény nem is tenné szükségessé az elkülönített kodifikációt. Ámde a hivatalos indokolással szemben helyesnek kell tartanunk a külön szabályozást, egyszerűen azért, mert a szerkesztési világosság és ökonómia követelménye, ho gy ez az általánossal szemben speciális jogterület, t. i. a külföldi viszonylatú magánjog, külön szabályoztassék. ^ Bármi legyen is azonban indoka a külön szabályozás célszerű voltának, a lényeges az, hogy a külföldi viszonylatú magánjogi törvény tervezetét sürgősen, — mindenesetre jóval a javaslat formájában történő benyújtás előtt, — a jogi közvélemény kritikai fóruma elé kell bocsájtani, hogy ez a törvény minden egyes rendelkezéséhez hozzászólhasson és hogy a hozzászólások és viták tisztitó tüzében a megoldások kiérhessenek. Gondoljunk csak arra, hogy a házassági perek juriszdikciójának nagyfontosságú kérdése — amelynek az ezévi jogászgyülés napirendjére kitűzött 2. számú kérdés csak egy igen kis részét öleli fel — egy n> agában is minő gondos és körültekintő megoldást igényel és hogy házassági törvényünk vonatkozó 14—117. §-ának rendelkezéseit, amelyeknek gyökeres revizióra szoruló voltát a gyakorlat nagyon is igazolta, mindenesetre kellően át kell dolgozni. Sürgősen meg kell tehát csinálni és kellően nyilvánosságra hozni a nemzetközi magánjogunk szabályozását is felölelő életbelépő törvény tervezetét, mert ha azt idejében meg nem kapjuk, vagy lesz egy elnagyolt életbelépteto törvényünk, amely nem teljesen kiforrott álláspontokat rögzít meg, vagy viszont körültekintő megalkotás feltartaná a Mt. életbeléptetését. Mindkét bajnak elébe vágunk, ha az életbeléptető törvénytervezetét az igazságügyi minisztérium mihamarabb elkészíti és nyilvánosság elé hozza. Dr. Ballá Ignác. Az osztrák végrehajtási jogsegélyegyezmény körébőL A házastársak utolsó együttlakásának helye Budapest volt; a férj elköltözött Bécsbe és mint bécsi lakós indit bontópert a felesége ellen a budapesti törvényszék előtt. A bontóperben alperesnö kérelmére a törvényszék felperest végzéssel ideiglenes nö- é* gyermektartásdíj fizetésére kötelezi, ám alperesnö azon kérelmének teljesítését, mely szerint az osztrák biróság kerestessék meg a végrehajtás foganatositása céljából az 1914:XLI. tc-be iktatott jogsegélyegvezmányre hivatkozással megtagadja azért, mert a törvény 3. cikk 1—15. pontjaiban jelölt illetékességi okok