Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Magánjogi törvénykönyvünk életbeléptető törvénye

167 idézett törvényi deklarációja óta ós talán csak mosl érezzük valahogy igazán, hogy a sorsnak az a különös játéka, amely folyton folyvást ujabb akadályokat gördített a kodifikációs álmok megvalósulása elé, megszjinl és a tervezetek és javaslatok hosszú sorozatából végre törvény lesz. E helyzetben — a törvénykönyv javaslata u. i. már a képviselőház igazságügyi bizottsága előtt van — elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy az igaziságügyminisztérium megalkossa és nyilvánosság- elé bocsássa a Mt. életbeléptető törvényének javaslatát is. Az életbeléptető törvénynek két különböző minőségű joganyagot kell tartalmaznia, és pedig a) nemzetközi magánjogunk elveit és az ezek között az u. n. jnriszdikcionális szabályokat és b) a tulajdonképpeni életbeléptető szabályokat időközi viszonylatú kérdések szabályozását és az Mt. által hatályon kivül helyezett törvények és törvényszakaszok felsorolását. Ami a nemzetközi magánjogi szabályok elhelyezését illeti, e részben három törvényszerkesztési megoldás képzelhető el; az egyik: belevinni ezen elveket magába a magánjogi törvénykönyvbe, mint ahogy tette ezt az Optk. és Code; a másikr a magánjogi kódexet életbeléptető törvény anyagaként felvenni, mint a német és svájci törvényhozás, végül pedig: egész külön törvénybe foglalni. Polgári törvénykönyvünknek első tervezete még tartalmazott nemzetközi magánjogi szabályokat, de már a Javaslat világosan arra az, álláspontra helyezkedett (1. Indokolás I. k. 16. lap), hogy a nemzetközi magánjogot, vagy a magánjogi kódex életbeléptető törvénye vagy külön törvény fogja szabályozni. Az elkülönítés indokolásául azt hozza fel a Javaslat, hogy „a nemzetközi magánjog mai fejlődése ezt az anyagot széles körben teszi nemzetközi megállapodások tárgyává, és az ilykép folytonosan fluktuáló joganyagot nem célszerű a nagyobb állandóságra szánt polgári törvénykönyvben elhelyezni". A nemzetközi magánjog anyagának szeparációja helyes elv, bár egyáltalában nem a Javaslat által felhozott okokból. Mert akár magába a magánjogi kódexbe vesszük is fel a nemzetközi magánjogi szabályokat, akár az életbeléptető vagy külön törvénybe, bizonyos, hogy csakis az alapelvek kodifikálásáról lehet szó, már pedig ezek egész határozott, állandó természetű és egyáltalán nem változó tartalommal élnek jogrendszerünkben, viszont az általánostól eltérő nemzetközi szerződések és egyezmények amugyis külön szabályozás tárgyai. Nem-