Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Kamat és késedelmi kártérítés

50 sát, illetve ebből folyólag a dologra egyoldalúan támasztott igényük jogosultságát szerződésszerűség szempontjából ellenőrizni, ennél a ténykedésénél a felek mindenikének érdekét pártatlanul szem előtt tartani és amennyiben az igény bármelyiküknek a szerződésen ala­puló jogvédte érdekét sértené : annak kielégítését megtagadni tarto­zik. E jogszabálynál fogva az alperes, mint ily bizalmi egyén, a fel­peresnek a részvények kiszolgáltatása iránt támasztott igényével szem­ben a szerződés keretei között azt is szem előtt tartani volt köteles, hogy a felperes a vételár fizetésére nézve megszabott kötelességének eleget tett-e? Noha a C) jelű levél, amely az alperesnek a megbízásá­ból folyó tennivalóit más tekintetben szabályozza, a vételár megfize­tésének ellenőrzésére vonatkozó kötelességéről említést nem tesz, mert az ily bizalmi egyén fent emiitett általános ellenőrzési köteles­sége magából megbízatásának természetéből folyik és így — figyelem­mel arra, hogy megbízatásának ,,hű kéz" minőségét a C) jelű levél kifejezetten megjelöli — a feleknek erre vonatkozó külön utasítása nélkül is fnnáll. (Curia P. IV. 1435/1928. 1928 május 31.) 1094 B 03 Vétel. Szállítási Ügylet. Abból, hogy az eladónak az eladáskor még áruja nincs, a valóságos szállítást ki­záró szándékára következtetni, ez okból az ügyletet játékügyletnek minősíteni és attól a bírói uton érvényesítés jogát megtagadni a tőzs­dei forgalomban sem lehet, (Curia P. IV. 6380/1927. 1928 május 10.) 1095 B 03 Vétel. Utólagos teljesítési határidő. Eladás késedel­mes fél rovására. I. Az osztrák általános kereskedelmi törvény 356. §-ában foglalt rendelkezés a magyar kereskedelmi tör­vény 354. §-ában foglalt rendelkezéssel nemcsak lényegben, de még a szövegében is azonos; e szakaszok helyes értelmezése szerint a kése­delmes félnek, mint a törvény szövgében előforduló „engedni", illető­leg „gewáhren" szó mutatja, az utólagos teljesítésre szolgáló határ­időnek kitűzését kérnie kell. II. A magyar kereskedelmi törvénykönyv 342. §-ának, illetőleg az osztrák kereskedelmi törvénynek ezzel azonos rendelkezését tartal­mazó 354. §-ának a birói gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint az árunak az e szakaszokban megjelölt határozatok megtar­tása mellett foganatosított eladása a fizetésben és átvételben késedel­mes vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó igazolatlan késedelem nélkül teljesiti és mert az ily eladásnak bizonytalan eshetőségekre való elhalasztása, amely adott esetben az áruval a vevő rovására való nyerészkedésre vezethet, meg nem enged­hető. (Curia P. IV. 6186/1927. 1928 március 20.) 1096 B 03 Vétel. Elállás. Jogszabály, hogy annak elbírálásánál, vájjon a fél a szerződéstől jogosan állott-e el, rend­i-zerint csak az illető félnek az elállási nyilatkozatában az elállás okául felhozott és a másik féllel közölt körülmények vehetők irányadóul. (Curia P. IV. 4154/1927. 1928 január 12.)

Next

/
Thumbnails
Contents