Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Kamat és késedelmi kártérítés

4!) resetí kölcsön tekintetében az ügyletet a beállott változásról nem tudó felperessel megkötötte. E tényállás mellett a III. r. alperesnek a Kt. 19. §-ának máso­dik bekezdése és a törvény 88. §-a alapján a kölcsön megfizetésében történt marasztalása jogszerű. (Curia P. IV. 6871/1927. 1928 május 10.) 1090 B020 Kereskedelmi ügyletek meghatározása. Kezesség. Nincsen olyan jogszabály, amelynél fogva a jótálló az adóstól a kezességért kikötés nélkül jutalékot, vagy más ellen­értéket követelhetne. (Curia P. II. 9434/1926. 1928 március 8.) 1091 B021 Altalános határozatok. Kereskedelmi utalvány. Az anyagi jog szabálya szerint az utalványozó mind­addig visszavonhatja az utalványt az utalványozottal szemben, amig ez azt az utalványos irányában el nem fogadta. Annak tehát, hogy az utalványos az utalványozottól fizetést követelhessen, — az utalvá­nyozott részéről az utalványos irányában tett elfogadási nyilatkozni az előfeltétele. (Curia P. VII. 5566/1927. 1928 április 18.) 1092 B21 Általános határozatok. Kamat. A felperes felül­vizsgálati kérelme arra irányul, hogy az alperes a megállapított részhátralék után 1919. október hó 1-étől kezdődőleg 9% rézanyagban szolgáltatandó késedelmi kamat megtérítésére köte­leztessék. E kérdés megoldásánál szem előtt tartandó, hogy a felperes által hivatkozott az a jogszabály, hogy a hitelező követelése után a késedelem idejére kamatot követelhet, nem készpénzbeli, hanem más helyettesíthető ingó dolog szolgáltatásában álló tartozásnál csak ily értelmű külön kikötés vagy az illető jogviszonyra vonatkozó törvé­nyes rendelkezés alapján nyerhet alkalmazást, mert a magánjog álta­lános szabálya szerint (ekép rendelkezik a magánjogi törvényre vonat­kozó, 1928 március 1-én az országgyűlés elé terjesztett törvényjavas­lat 1153. §-a is) csak a pénzfizetésre kötelezett adóst terhelőén áll fenn a késedelem idejére törvényes kamat fizetésére kötelezettség. Nem tesz ez alól kivételt a Kt. 282. és 283. §-ainak szabálya sem, mert az abban foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint nem je­lenti azt, hogy az alkalmazási körébe eső kereskedelmi ügyletekből származó bármely követelés után követelhető a lejárattól, illetve meg­intéstől kamat, hanem csak abban az irányban intézkedik, hogy — feltéve mikép a magánjog szabálya szerint valamely adott esetben kamat egyáltalában követelhető — ez az igény mely időponttól illeti meg a hitelezőt. (Curia P. IV. 5483/1927. 1928 április 11.) 1093 B01 Altalános határozatok. Treuhand. A hű kéz (Treu­hand) intézményének hazai szokásjogunkba is át­ment anyagi jog szabályai szerint a bizalmi egyén, akinek kezére a szerződő felek dolgukat bízták, a feleknek a dolgot érintő magatartá-

Next

/
Thumbnails
Contents