Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám

6 alkotta és abban az egész világ joggal látja a békeszerződések legbecsesebb termékét. Mindebből a minden áron való kompromisszumoknak és a technikai gátlásoknak egész módszere fejlődött ki. Kompromisszumok oly esetekben is, mikor az egyik félnek nyilvánvalóan nincs igaza, — főleg ka ezt a felet tekintik a súlyosabbnak. Technikai gátlások, amilyet például a kisebbségek kérdésében láttunk, amikor egy hármas bizottságot alakitottak és azt a prohibitiv cenzúra jogával ruházták fel, valóságos szürögátul minden olyan panasz ellen, me yet a Tanács elé juttatni a Hármasbizottság bármely okból nem lát jónak. Tipikus példa az erdélyi magyar optánsok esete is. Nem célja a jelen szemlélődésnek, hogy az optánsok ügyében ujabb plaidoyert szolgáltasson. De az esetnek a népszövetséghez való vonatkozásai oly jellemzők, hogy nem mellőzhetjük őket. Mint ismeretes, a békeszerződések két azelőtt ellenséges állam, illetve polgáraik közötti viták eldöntésére a Vegyes Dönlöbiróságokat alkották meg, amelyekben, valamint a Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék megteremtésében méltán látta a világ az eddig oly problematikus nemzetközi jog valóra válásának reményteljes kezdetét. Mig azonban a Hágai Állandó Törvényszék az egyes érdekelt államok közreműködése nélkül is akcióképes marad, azt tehát a perfelek egyike nem szabotálhatja, addig a Vegyes Döntöbiróságoknál más a helyzet. Ezek ugyanis, mint ismeretes, egy semleges elnökből és az érdekeli két állam egy-egy választott birájából állnak. Nyilvánvaló, hogy ennél a szerkezetnél mindegyik érdekelt államnak módjában van, választott biráját meg nem nevezni vagy visszahívni és ezáltal a bíróságot megbénítani. Éppen erre való tekintettel történt gondoskodás a trianoni békeszerződés 239. §-ában és a többi békeszerződés megfelelő szakaszaiban oly irányban, hogy a Tanács feladata két pótbirót kinevezni, akik szükség esetén az elnököt vagy a hiányzó nemzeti birót helyettesitik. Eeá kell itt mutatnunk, hogy: 1. a Tanács ezt a feladatát Franciaország érdekében és egyoldalú felhivására haladék nélkül teljesitette, mikor a német kormány a Kuhr-megszállás miatt az ö választott biráját a német—francia döntöbiróságból visszahívta; 2. a Tanács e kinevezési jogát külön felhivás nélkül is és anélkül, hogy üresedés lett volna, gyakorolta Franciaország és Belgium javára Magyarországgal, Ausztriával és Bulgáriával szemben; 3. a Tanács e feladatának semmi köze a népszövetségi