Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 7. szám - Kamat és késedelmi kártérítés
17 Az anyagi és erkölcsi tönkretétellel, valamint a büntető feljelentéssel való fenyegetés tényére a Pp. 535.§-ának rendelkezésével szemben csak a felülvizsgálati eljárásban felhozott bizonyíték pedig annál kevésbbé volt figyelembevehető, mert a felperes beismerése szerint heteken át folytatott tárgyalások kölcsönös levélváltás alakjában közölt eredményének, a vitatott fenyegetés által előidézett lelki kényszerrel fennállott okozati összefüggését, mint a .kényszer egyik lényeges előfeltételét, megállapítani nem lehet. (Curia P. IH. 8444/1927. 1928 január 17-én.) Alapper és átértékelési per viszonya. Az átértékelés iránti igény az 1928. évi XII. t.-c. 13. §-a értelmében a rendes magánjogi elévülési idő alatt ujabb keresettel szorgalmazható és csak a követelés átértékelésére irányuló, ebben a perben a peres felek között fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelezetteégek újból vita tárgyává nem tehetők, sem a most már kizárólag csak átértékelendő kövtelésnek a korábbi perben jogerősen elbírált jogalapját felülvizsgálni nem lehet. (Curia P. III. 5489/1927. 1928 május 31-én.) Átértékelés mérve buzavaluta esetén. Az adóslevél szerint a pénztartozás s kamata ,,búzában" teljesítendő. Ez nemcsak már az ügyletkötéskor létesült s a feleknek a pénz értékcsökkenéséből eredhető következmények elhárítását célzó megállapodás, hanem egyúttal az átértékelés mérvének meghatározását is jelenti és pedig olykép, hogy a kölcsönt felvevő alperesek az értékcsökkenés egész veszélyét viselik és igy 100%-os átértékelés elvállalását tartalmazza. (Curia P. VII. 8154/1927. 1928 április 24-én.) Vásári helypénz-jog természete. Az egyes árusítóhelyekéin árusító egyének és a közigazgatósági hatóság között magánjogi értelemben vett bérleti viszony sem a fedett vásárcsarnokokban, sem a nyílt piacon kijelölt árusítóhelyek tekintetében létre nem jött. Az árusító ennélfogva az árusítóhelyért a fedett vásárcsarnokokban épp ugy, mint a nyilt piacokon, a helyes meghatározás szerint nem is bért fizet, hanem a szolgáltatás jogi természetének megfelelően hélypénzt, vagyis közszolgáltatást ró le. (Curia P. VI. 8478/1927. 1928 május 1.) Baleseti járadék mértéke. A felperest, mint hátramaradt házastársat, kártalanításul olyösszegü járadék illeti, mint amennyit férje életében jövedelméből reáforditott, vagy fordíthatott. Ez az összeg, ha eltartásra szoruló gyermek, vagy több gyermek maradt, az állandó bírói gyakorlat értelmében az úgynevezett 1082 A 311 1083 A 311 A 354 1035 A 38