Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Kamat és késedelmi kártérítés

17 Az anyagi és erkölcsi tönkretétellel, valamint a büntető fel­jelentéssel való fenyegetés tényére a Pp. 535.§-ának rendelkezésé­vel szemben csak a felülvizsgálati eljárásban felhozott bizonyíték pedig annál kevésbbé volt figyelembevehető, mert a felperes be­ismerése szerint heteken át folytatott tárgyalások kölcsönös levél­váltás alakjában közölt eredményének, a vitatott fenyegetés által elő­idézett lelki kényszerrel fennállott okozati összefüggését, mint a .kényszer egyik lényeges előfeltételét, megállapítani nem lehet. (Curia P. IH. 8444/1927. 1928 január 17-én.) Alapper és átértékelési per viszonya. Az átértékelés iránti igény az 1928. évi XII. t.-c. 13. §-a értelmében a rendes magánjogi elévülési idő alatt ujabb keresettel szorgalmaz­ható és csak a követelés átértékelésére irányuló, ebben a perben a peres felek között fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelezett­eégek újból vita tárgyává nem tehetők, sem a most már kizárólag csak átértékelendő kövtelésnek a korábbi perben jogerősen elbírált jogalapját felülvizsgálni nem lehet. (Curia P. III. 5489/1927. 1928 május 31-én.) Átértékelés mérve buzavaluta esetén. Az adóslevél szerint a pénztartozás s kamata ,,búzában" telje­sítendő. Ez nemcsak már az ügyletkötéskor létesült s a feleknek a pénz értékcsökkenéséből eredhető következmények elhárítását célzó megállapodás, hanem egyúttal az átértékelés mérvének meg­határozását is jelenti és pedig olykép, hogy a kölcsönt felvevő al­peresek az értékcsökkenés egész veszélyét viselik és igy 100%-os átértékelés elvállalását tartalmazza. (Curia P. VII. 8154/1927. 1928 április 24-én.) Vásári helypénz-jog természete. Az egyes árusító­helyekéin árusító egyének és a közigazgatósági ha­tóság között magánjogi értelemben vett bérleti viszony sem a fedett vásárcsarnokokban, sem a nyílt piacon kijelölt árusítóhelyek tekinte­tében létre nem jött. Az árusító ennélfogva az árusítóhelyért a fedett vásárcsarno­kokban épp ugy, mint a nyilt piacokon, a helyes meghatározás szerint nem is bért fizet, hanem a szolgáltatás jogi természetének megfelelően hélypénzt, vagyis közszolgáltatást ró le. (Curia P. VI. 8478/1927. 1928 május 1.) Baleseti járadék mértéke. A felperest, mint hátra­maradt házastársat, kártalanításul olyösszegü já­radék illeti, mint amennyit férje életében jövedelméből reáforditott, vagy fordíthatott. Ez az összeg, ha eltartásra szoruló gyermek, vagy több gyer­mek maradt, az állandó bírói gyakorlat értelmében az úgynevezett 1082 A 311 1083 A 311 A 354 1035 A 38

Next

/
Thumbnails
Contents