Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Kamat és késedelmi kártérítés

155 könyv az 1925. évi hágai egyezményről, amelyről a szöveg alatt megjegyzi, hogy ez idő szerint nincs ratifikálva, de a szövegben előadja, hogy Magyarország ezen egyezményhez nem is csatlakozott. (268. lap.) Egy helyütt a tisztességtelen verseny ellen „alkotandó'' törvényről ír (162. lap), nyilvánvaló elírásból. Szerző azt írja, hogy a kamarai választott biróság megalakulása előtt előzetes intézkedések nem rendelhetők el. (228. lap.) Ha figyelembe vesszük a törvényes joganyagot és a budapesti tábla P. VI. 7031/1927. sz. kétségtelenül helyes döntését (amely a könyv 235. lapján olvasható), szerző nyilván azt akarta mondani, hogy a választott biróság csak mint tanács hozhat, tehát csak az elnök, mint egyes biró, nem hozhat ideiglenes rendelkezést. Idézett alakjában a szerző ennél töbet mond, aminek következese az volna, hogy a kamarai választott biróság igénybevétele esetén be kellene várni a tanács megalakulását és csak akkor lehetne ideiglenes intézkedést kérni. Holott a 23.800/1924. sz. rendelet 3. §-a kifejezetten kimondja, hogy ha a választott biróság előtt folyik az eljárás, az eljárás meginditása előtt az a rendes biróság illetékes az ideiglenes intézkedés elrendelésére, amely választott birósági szerződés hiányában illetékes lenne. Ez a rendelkezés, nézetünk szerint, a kamarai versenybíróságra is áll és az ideiglenes intézkedés a kamarai biróság megalakulása előtt is kérhető a rendes bíróságnál. Szerző szerint a védjegyügyi zárlatot és lefoglalást a polgári biró is elrendelheti (240. lap). Nem tudjuk, hogy ezt szerző mire alapítja. Fenntartás nélkül nem fogadhatjuk el a védjegyjogi licentia megengedhetetlenségét vitató álláspontját (265. lap), noha érveinek súlyosságát méltányolni tudjuk. Helyt nem álló az a tétele, hogy az alkalmazott a versenytörvény 15. §-ába ütköző vétséget „nem a titok jogosulatlan felhasználásával, hanem mar a titok elárulásával is elköveti" (218. lap). A törvény a vétség tényálladéki alkotó elemévé teszi egyenesen a felhasználást — de lege lata az álláspont a törvénnyel kerül szembe. Más dolog, amire e sorok irója is rámutatott, hogy ez a törvényi állapot a jogvédelem szempontjából nem kielégítő és hogy a felhasználja előtt a felhasználás veszélyével szemben is indokolt volna az oltalom, ami ma esetleg csak polgári per utján érhető el. Ezen kifogások ellenére is a könyv számottevő nyereségei jelent a mi szegényes irodalmunkban. D. S. Kamat és késedelmi kártérítés. Irta. Dr. Markos Olivér. (Tébe könyvtár.) Budapest, 1928. Vannak a gazdasági életnek vidékei, amelyek nem rendezettségük tökélye, a belőlük sarjadzott jogelvek tisztasága, hanem éppen az, által válnak a tudományos munka szinterévé, mert a forgalom középpontjában fekvő is hiányzik kapcsolatuk azokkal a jogi instrumentumokkal, melyek a gazdálkodás zavartalan menetének előfeltételei. Ilyen centrális fontosságú, de a jogi szabályozottságot érzékenyen nélkülöző terület volt a közelmúltban a kamatproblémák területe. Kamattörvényeink ötletszerű és rendszertelen felépiiésc mindenkor nehézzé tette az idetartozó szabályok át tekint hélését. Tíz éve pedig, mióta a gazdasági viszonyok felfordulása után e nagy érdekeket rendezni hivatott szabálykomplexum felfrissítéséről a jogalkotás egyszerűen megfeledkezett: forrongó és ködbevesző az egész perspektíva. A régi kamat törvények összeomlottak, mert lábuk alól kiszaladt az a gazda-