Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Védjegyoltalom. Tisztességtelen verseny

153 Ehelyütt csak jelezzük általában eltérő felfogásunkat a kérdés felöl, amelyre legközelebb külön visszatérünk. A magyar törvényről adott tájékoztatása itt-ott nem tökéletesen teljes, amit a könyv megbízhatósága érdekében sajnálni kell — éppen a könyv egyébkénti kitűnőségére való tekintettel. . B. & Védjegyoltalom. Tisztességtelen verseny. Ina: Dr. Bár nyász Jenő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása. Budapest, 1928. I. Az e téren immár vitán felül szaktekintélyként elismert szerző e nagyméretű — 304 oldalra terjedő — legújabb munkájában sokkal messzebbmenő célokat tűzött maga elé és ért el, mint aminőket előszavában azzal ir körül, hogy fokozottabban sz ipar és kereskedelem eszmei java felé terelje az érdekeltek figyelmét, hogy felnyissa szemeiket és hogy haladottabb jogállapotok keletkezését mozditsa elő. Valójában az ipari tulajdon nagy problémakörének egyik legbonyolultabb és legnehezebben megmarkolható fejezetét: a védjegyjog és a tisztességtelen verseny határterületét szántja fel és műveli meg szeretetteljes odaadással és minden elismerésre méltó tudományos felkészültséggel. Minekutána megismertette az olvasót a védjegy- és a versenyjog vezető gondolataival és tájékoztatta arról, hogy a részletekben mikép valósul meg az az alapelv, hogy magának a lajstromozásnak vagy cégbejegyzésnek a ténye sohase érévényesülhesseri az üzleti tisztesség, a jó erkölcsök rovására, kirekeszti az oltalom köréből a minőségjelzőket, szabadjegyeket stb., rátér a védjegyes áruk utánzásának kérdésére, ismerteti a cég, név, cimer és üzleti megnevezés oltalmát, részletesen fejtegeti a védjeggyel űzött visszaélések különböző megjelenési formáit, amint azok a tisztességtelen verseny során fel szoktak merülni és az 1923 : V. t.-c. folytán nálunk is jogelleneseknek vannak bélyegezve. Az anyagi szabályokat követi az alaki rendelkezések ismertetése, a védjegyek lajstromozásáról, a védjegytörlési és megállapítási perekről, a büntetőjogi következményekről, a nemzetközi oltalomról, Függelékként le vannak közölve a védjegytörvények, a tisztességtelen versenyről szóló törvény és az azzal kapcsolatos rendeletek. A munkát kimerítő betűrendes tárgymutató egészíti ki. A munka elvi állásfoglalásai és sokszor igen mélyreható kritikai fejtegetései hiven tükrözik vissza azt a magas szárnyalású idealizmust, amely szerzőjét egyéb működésében is jellemzi és amely az üzleti élet mocsoktalanságát, az erkölcsi követelmények teljes és maradék nélküli érvényesülését posztulálja. Ebben az irányban tartja reformálandónak elsősorban védjegyjogunkat is. amelynek mind anyagi, mind eljárási részét elavultnak és felette hiányosnak jelzi. A részletes fejtegetéseket, amelyekkel e tézisét alátámasztja, az utolsó betűig immár communis opinionak mondhatjuk A közjogi nehézségek és akadályok, amehrek ennek részben az Ausztriával való közösség, részben Horvátországgal fennállott kapcsolatunk idejében útját állották, eltűntek, s így valóban mulasztás volna jogalkotásunk részéről, ha a teljesen modern és kielégítő versenytörvény és