Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A hitelező tönkrejutása

149 gazdasági élet retorziója az egyszerű kezesség elsenyvesztése lesz. Számolni kell azzal, hogy az egyszerű kezesség is hitelbiztosítéki intézmény és nem szabad az egyszerű kezességet sem kivetkőztetni abból a enarakteréből, hogy a hitelező biztonságát az szolgálja, hanem, éppen amikor szükség volna a kezesség szolgálataira — akkor mondjon csődöt az intézmény. Igaz, a K. T. 97. §-a a közk. társaság csődje esetére is megvárakoztatja a hitelezőket, akik a társasági tagok ellen csak a csőd megszüntetése után fordulhatnak, de ez a törvényi elrendezés gyakorlatilag azért nem váltott ki nagyobb elégedetlenséget, mert a hitelezőket nem juttatta abba a tantalusi helyzetbe, hogy ott állanak a kielégités lehetősége előtt, de hozzányúlniok nem szabad. A vagyonbukott közk. társaság tagjai sem Ígérnek sok jót a hitelezőknek, de az extraneus keze<s sokszor nyújthatja a kielégités reményét és igy további bátránya a Kúria állásfoglalásának, hogy a kényszervárakozás ideje alatt a kezes vagyoni viszonyai is megromolhatnak. Jogélet Schuster Rudolf nyugalomban. A szabadalmi felsőbíróságnak beolvasztása után Schuster Rudolf, a bíróság elnöke nyugalomba — a ,.vonult" szó az ilyen nyugdíjazásoknál ugy érezzük, nem szabatos — került. Schuster Rudolf jogászi karaktere éles elleniéiben volt hivatalával. Nem volt „specialista". A polgári jog teljes anyaga — még ha voltak is visszatérő kedvenc témái — egyenlő vonzóerővel kötötte le érdeklődését és vérbeli jogászi vénáját. Schuster egyénisége sok, együtt ritkán található képességből tevődött össze. Teljes elméleti, dogmatikai készültség mellett az élet gyakorlati igényeit felismerte és respektálta. Biró volt, akinek hivatása a rendet teremtő döntés kimondása, de szinte ügyvédi temperamentumu debatter volt tollal és szóval egyaránt: Józan Ítélőképessége azzá alakitotta ki történelmi gyökerekre támaszkodó egyéni karakterét, amit Walter Jelűnek egy nemrég közzétett rektori diszebszédbon „Gegenwart juris"-nak nevezett el, de megvolt a nagy fokú hajlamossága a „Zukunftsjurist" másik kategóriájára, akire igazán illik, hogy „hat Spürsinn für die Zukunft". A jog apróbb részletkérdései is suriin foglalkoztatták, de nézeteit mindig egységes szempontok elvi magassága kerekítette ki összhangzó egésszé. Ha ezek mellett a kiváló tárgyi tulajdonságok mellett említést