Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám

4 emberek és népek közt igazságos jogrend legyen s hog> ennek érvényesülését megfelelő igazságszolgá tatási in­tézmények biztositsák. Ezért a nagyon sajnálatos és fáj­dalmas visszaesések és tökéletlenségek dacára erősen bizom a nemzetközi bíráskodás jövőjében és abban, hogy az oly tökélyre fog kifejlődni, hogy erős vára legyen a nemzetek igazságos, békés együttlétének. Dr. Magyary Géza egyetemi ny. r. tanár. „Détournement du Pouvoir".* Az a ragyogó eszme," amely a népszövetség megalkotá­sára vezetett, alighogy testet öltött, egyre több idegen anyag ta­padt hozzá. Az eszményt még hirdetik ugyan időközönként, de mind ritkábban és halkuló hangon. Egy decrescendo, mely néha szinte már mir;t morendo hangzik. Hogy igy történt, azon, közelebbről nézve, nem is lehet csodálkozni. A népszövetség fogantatását közvetlenül követő idők még nagyon is a háborús gyűlölet jegyében folytak. A nemzetek szövetségének bürokráciája, — egy hyperbürokráeia, minden más bürokráciát felülmúló hatalommal, mert hiszen, ki­véve néhány hetet az esztendőben, önmaga testesiti meg a nem­zetek szövetségét, — kezdetben csakis a győztes hatalmak vagy a velük egy húron pendülő semlegesek soraiból került ki. így bizony minden kiválósága mellett is önkénytelenül magával hozta az egyoldalúság szellemét és elöitéleteit. Azután meg, mint idővel csaknem minden bürokrácia, öncélúvá lett és mint ilyen, gyakran talán önkénytelenül is, a győztesek és osztályos társaik felé hajlásban látta létének támaszát. Még egy fontos körülmény járult hozzá: a reális hatalmi eszközök teljes hiánya. Minden titkolódzás dacára köztudo­mású, mily keservesen, mennyi kompromisszum árán jött létre a népszövetségi paktum. Főleg azért, mert elsősorban a nagy­hatalmaknak súlyos aggodalmaik voltak szuverénitásuk korlá­tozása ellen. Ez tükröződik az 5. § sokat vitatott rendelkezésé­ben, amely a Közgyűlésnek vagy a Tanácsnak minden határo­zatához egyhangúságot kiván meg, kivéve, mikor az alapsza­bály vagy a békeszerződés ki.ejezetten máskép rendelkezik. Ál­talánosságban kivéve csak az „eljárási kérdések" vannak, * Részlet Szerzőnek a Pester Lloyd 1927. évi karácsonyi számában közzétett tanulmányából.

Next

/
Thumbnails
Contents