Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése

119 intézkedését, amely abból a végső konzekvenciákat vonja le és a házasság materiális megszüntetése után azt formálisan is meg akarja szüntetni. Dr. Yági József. Agyassági viszony — turpis causa. Felperes nö alperes férfivelházasságon kivüli nemi viszonyt folytatott. A viszony megszűnése után alperes Ígéretet tett, hogy gondoskodni fog felperesről és gyermekéről ugy, hogy nyugodtan élhessenek, a felperes részére egy összeget fog letenni és egy villát fog venni. Alperes ennek az Ígéretének nem tett eleget. Felperes alperest pereli kárpótlásért Ígérete és a magánjogi csábításból folyó kártérítési kötelezettsége alapján. A Kúria alperesi marasztalja. „A m. kir. Kúriának ismételten kifejezett gyakorlata szerint, ha a nőt a nemi érintkezésre a férfi csábilássaI is vette rá, a nőnek ebből eredő kártérítési igénye elenyészik akkor, ha utóbb a nö a csábitójával ágyassági viszonyt folytatott, habár ebből következően annak folytán, hogy a tényállás szerint az alperessel hónapokon keresztül közös háztartásban együtt élt, jóllehet tudta, hogy alperes nős, a felperes elveszítette azt a jogát, hogy keresetének a csábításra Fekteteti alapját sikerrel érvényesíthesse, mégis az alperesnek a felperes részére való marasztalása az anyagi jognak megfelel. A meg nem támadott tényállás szerint ugyanis az együttélés megszűnése után az álperes ígéretet lett, hogy felperesről gondoskodik. Ez az igéret nem az ágyas-ági együttélés folytatását, hanem az együttélés megszüntetéséből a felperesre háramló megélhetési nehézségek megkönnyítését célozza. Az igéret ennélfogva nem esik a jó erkölesökhe ütköző ügylet fogalma alá." (Kúria P. III. 2623/1927.) Ez az itélet több szempontból érdekes. Az egyik kérdés, ami felvetődik: mikor válik a csábítás folytán keletkezett viszony ágya-sági viszonnyá? (V. ö. Dr. Glücksthál, Dr. Hoppért.' Dr. Varannai: Az 1927. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata 18. oldal.) Az első meggondolás az időbeli tartan kérdését helyezi előtérbe. Alaposabb megvizsgálás után oda kell jutnunk, hogy a külömbséget nem a tartam maga, hanem csak a körülmények mérlegelése esetenként állapithatja meg. Például egy cselédleánynak egy munkás házasságot igér. Mivel állítólagos anyagi nehézségek vannak, esetleg már egy éve együtt élnek, azután a férfi a nőt ok nélkül elhagyja. Nézetem szerint ilyen esetben a csábítás magánjogi következményei még alkalmazhatók. \riszont rövid viszonynál sem forog fenn csábítás, ha a körülményekből kivehetöleg a nö a házassági igéret nélkül is megkezdte volna a nemi viszonyt. A Kúriának egy ilyen ítéletét ismertettem is. A döntést a Csábításnak kialakult jogi fogalmából kell merítenünk. A csábítás következményei addig forognak fenn, mig a nö, értelmiségét, erkölcsiségét, körülményeit figyelembevéve, a megtévesztés, illetve a csábítást megállapító egyéb akaratkorlátozás halasa alatt folytatja a nemi érintkezést. A másik kérdés: forog-e fenn jelen esetben turpis causa? A Kúria szigorú gyakorlata szerint az ágyassági viszony a jó