Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése
110 inas ellen viaskodó hatalmas filmgyártó vállalatok féltékenyen vigyáztak arra, hogy az általuk megszerzett írói műhöz fűződő kizárólagos jogukat senki meg ne sértse. Senki a világon. A film nemzetközi, művészi élménvt nyújtván, egyformán élvezhetővé vált minden világrész mmden nemzeténél. Ezért fontos volt a filmgyártó vállalkozónak, hogy ugyanazon irói műből készülő idegen filmmel az ő filmműve sehol ne találkozhassék. Hogv a filmtermék, amelybe ő töméntelen tőkét és munkát fektetett, kizárólagosan uralja az egész világot. Ezen fejlődés nyomán jegecesedett ki a „film-világjog" (Weltfilmrecht) fogalma. Ez abban áll, hogy az irói mű megfilmesítésének jogát, a vállalat az egcW világ területére — bizonyos időtartamra — megszerzi és mint rendkivüli értékű kizárólagos jogot, megfelelően honorálja is. II. A háború alatt hazánkban is fellendült a filmgyártás. Ennek kapcsán itt is kötöttek irói művek megfilmesítésére 'irányuló szerződéseket. A magyar filmgyártá-s termékeinek elhelyezési területe és lehetősége csak nagyon korlátolt volt. Nemcsak azért, mert a magyar filmet előállitó művészet még kezdetleges volt és technikája a többi filmgyártó nemzettel szemben elmaradott, hanem elsősorban azért, mert a háború miatt csak egészen korlátozott, területen kerülhetett az ilyen film bemutatás alá. A „központi hatalmak" háborús területe volt az a keret, amelyen belül ilyen magyar filmek elhelyezhetők voltak. Ezen szűk értékesitési területhez képest alacsonyak voltak természetszerűleg azok az ellenszolgáltatások is, melyeket a magyar filmgyártó a filmtárgy szerzőjének nyújthatott. Tényleg és fogalmilag, az adottság parancsoló körülményeinek hatása alatt, ^ nem lehetett ezen szerződésekben másról szó, mint arról, hogy a filmgyártó ezen korlátozott területre megszerzi a megfilmesítés jogát és a filmszerző ezen korlátozott területre átengedi ugyanezt a jogot. Szerény célokra, szerény összegért. Nem lehetett szó az adott időpontban és viszonyok között arról, hogy a magyar filmszerző magyar filmgyárnak az egész világra ható filmszerzői jogot^ engedjen át. Ilyen jog akkor — még ha elvileg szórványosan a hábori/előtt ismeretes volt is, — a háború alatt nálunk, vagy a központi hatalmak területén egyáltalán nem képezte és nem képezhette forgalom tárgyát. Senki sem árusitott az amerikai háború alatt Amerikába szóló luxus-hajójegyeket. Ez akkor nem lehetett üzlet. Senki ilven luxus-utazásra nem gondolhatott. Éppen igy nem gondolhatott a magyar filmgyártó sem arra, hogy film-