Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Fizetésképtelenségi jogunk reformja

Turpis causa. A törvényes házasságban lévő férfival ágyas­sági viszony létesitése és fenntartása maga a házassági életközösség visszaállításának tartós akadályaként a házasélet megbontására is irányulónak lévén tekintendő, az erkölcsi közfelfogás szerint ez mindenkor a jó erkölcsökbe ütközőnek tekintendő. A jó erkölcsökbe ütköző viszonyból folyólag e viszony tartamán az egyik felet ért erkölcsi és vagyoni hátrány kiegyenlítéseként követelt kártalanitás, mint a jó erkölcsökbe ütköző követelés pedig bírói jogsegély­ben nem részesíthető. {Curia P. III. 798/1927. 1927 november 24-én.) 980 A 303 981 A 303 Turpis causa. Ugy a házasság felbontására irányuló kölcsönös megegyezés, mint az a megállapodás, amely szerint valamelyik házasfél arra kötelezi magát, hogy a megindítandó házassági bontóper ellen bizonyos jogvesztés terhe alatt akadályokat gör­díteni nem fog. az erkölcsi fogalmakba ütközik és joghatályosnak el nem ismerhető. Ám a kétoldalú turpitudóval terhelt ügyletből kapott szolgáltatást az általános anyagi jogszabályok értelmében csak abban az esetben kell visszaadni, ha megtartása a hozzájutott felet a másiknak hátrányára méh tánytalanul gazdagítaná. (Curia P. 111. (5745/1926. 1927. november 24-én.) 982 A 308 Kezes kötelezettsége. A kezes csak saját nyilatkozatá­nak tartalma szerint felelős, felelőssége nem terjed ki többre, mint amennyire kifejezetten kötelezettséget vállalt. Aki tehát megszorítással vállalt valamely kötelezettségért kezességet, akkor köte­lezettségét nem lehet kiterjeszteni azon a határon tul, amelyet annak a nyilatkozatában szabott. (Curia P. VII. 1677/1926.) 983 A 311 KÖlCSÖn valorizációja. Alperes az 1912. év folyamán felvett 600 forint készpénzt a felperestől kapta kölcsön, amelynek visszafizetésére felperes az alperest sokszor felszólította, de alperes a kiegyenlítést csak ígérgette s azt mindezideig nem teljesítette. Az alperest ezek szerint, mint késedelmes adóst, a késedelem folyo­mányaként a pénz elértéktelenedéséből származó hátrány megtérítésé­nek kötelezettsége is terheli, — a felperes kereseti kérelme tehát annyi­ban is jogos, amennyiben követelésének valorizált értékben való kiegyen­lítését kéri. (Curia P. III. 3830/1926.) 984 A 311 KÖlCSÖn valorizációja. A kölcsönügyletre vonatkozó jogszabályok értelmében a kölcsönvevő a kölcsönvett helyettesíthető ingó dologból ugyanazon nemben és minőségben ugyan­annyit tartozik visszaadni, mint amennyit kölcsönvett. Készpénzkől­csónre vonatkoztat. a. ez annyit jelent, hogy az adós a kölcsönvett összeget olyan értékben tartozik visszafizetni, mint amily értékkel az a kölcsön­adás idején bírt. Minthogy tiltó jogszabály nem áll fenn a kölcsönkövetelések át­értékelése tekintetében — a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt

Next

/
Thumbnails
Contents