Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Fizetésképtelenségi jogunk reformja

azzal, hogy a kölcsönkövetelést átértékelve itélte vissza. (Curia P. VII. 2309/1926.) Valorizáció. Anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy az átértékelés kezdó időpontjául nem a szerződéskötés napját, hanem az esedékesség s illetve a fizetés elmulasztásának a napját vette alapul; egyrészt, mert az átértékelés alapja nem a késedelem, hanem az egyenlő értékkicserélés elve, ami helyesen csak akként alkalmazható, ha a vételár a szerződéskötés időpontjában fennállott érték szerint vétetik számításba. (Curia P. II. 4724/1926.) 985 A 311 KölCSÖn valorizációja. Kölcsön átértékelésének a birói gyakorlat szerint csak akkor van helye, ha az adóst a fizetésben vétkes késedelem terheli, vagy ha a kölcsönnek értékálló javakba fektetése által gazdagodott. (Curia P. II. 6288/1925.) Átértékelés engedményezés esetén. Mivel a/, engedményesnek az engedményezőnél nincsen több joga: az átértékelés összegszerű megállapításánál nem az engedményesnek és az adósnak, hanem az engedményezőnek és az adósnak viszonyait kell figyelembe venni. (Curia P. VI. 565ö/l!t2(>. 1027. december 14-én.) 986 A 311 987 A 311 988 A 313 Kényszer. A büntető eljárás alá nem vont IV. r. felperesnek és a letartóztatva volt I —III. r. felperesek sorsa felett érzett aggodalma nem tekinthető oly lelki kényszernek, amely IV. r. felperesnek szabad akaratelhatározását kizárta volna s alapul szolgálhatna arra, hogy az A) ós ö) alattiban foglalt megállapodás, illetőleg az ezekben történt kezességvállalás a IV. r. felperesre vonatkozóan is érvénytelenittessék. (Curia P. VII. 2605/1926.) 989 A 314 Gazdasági lehetetlenitéS. Az alperes által vitatott gazdasági lehetetlenülés nem forog fenn. Ennek szabályai ugyanis a birói gyakorlat értelmében csakis az áruszállításra köteles eladó javára alkalmazhatók, mert gazdasági lehetetlenülés bekövetkezéséről csak akkor lehet szó, ha a vételügylet tárgyául szolgáló áruk értéke a teljesítésre kitűzött határidőben a kikötött vételár összegét aránytalanul meghaladó mértékben emelkedett, ez az értékemelkedés pedig csakis az eladó gazdasági helyzetének megvédése szempontjából indokolja a szálli tási kötelezettség megszüntetését, amiből okszerűen következik, hogy a vételár fizetésére kötelezett vevő ezekre a jogszabályokra sikerrel nem hivatkozhatik. (Curia P. IV. 5472/1925.) - Nyugdíj. A nyugdíjfizetési kötelezettség az állandó birói gyakorlat szerint a munkaadót mint közvetlen és a nyugdíjintézettel egyetemlegesen kötelezett adóstársat abban az esetben is terheli, ha az alkalmazottai nyugdíjigényének kielégítésére önálló jog-