Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A tulajdonjog törvényes korlátozása az ausztriai ingatlanoknál

86 törvény védelme alatt azok a házak, illetőleg lakások, vagy lakás-alkatrészek sem. melyek a lakástörvény hatályba lépése után építés vagy hozzáépítés folytán ujjáalakittattak, vagy oly házakban voltak, amelyek számára a hatósági építési engedély csak 1917 január 27-ike után adatott ki. Ha ezekről a főcsoportoktól eltekintünk és apróbb, érdektelen kérdéseket kikapcsolunk, az összes többi bérházra a lakástörvény határozatai vannak érvényben. Ezek a tulajdonost a tulajdonjog gyakorlásában két irányban korlátozzák. Ez a két korlátozás a bérmegállapítás és felmondás korlátozása. A bérmegállapítás kérdésében az osztrák törvény még azon az alapelven áll, hog3^ elvileg nem méltányos, hogy a tulajdonosnak a házbirtokból jövedelem, vagyis háztulajdonosi járadék jusson. A háztulajdonos t. i. alapbérül a 150szeres békeházbért, továbbá a karbantartási költséget és az u. n. kezelési költséget kapja. így alapjában véve csak az jár neki, amit a ház karbantartása megkíván, ahol is a házbérbizottságok döntik el, hogy a karbantartási munkálatok szükségesek-e, vagy sem. Ezt az elvet kizárólag csak az 1925. évi novella töri át, kimondván, hogy a háztulajdonos a saját lakása fölött szabadon rendelkezik, de csak akkor, ha az 1925 július 31-én nem volt bér beadva. E lakásokra ugy a lakbérkérdésben, mint a felmondáskorlátozásban az általános magánjog határozatai érvényesek. Ebben a vonatkozásban az úgynevezett uj háziurak (szerzemény 1918 január 1-je után) megemlítést érdemelnek, mert ezeknél szabad mérlegelés után Ítélik meg a bérbizottságok, hogy egy nagyobb karbantartási munkálat egészében, vagy részeiben a bérlökre átháritható-e, ha az ingatlan aránytalanul alacsony áron szereztetett meg. (Lakástörvény 7. §-a.) A lakástörvény e szerencsétlen'rendelkezését egyes bérbizottságok nagyon, is az uj háztulajdonosok hátrányára értelmezik, amennyiben abból indulnak ki, hogy a szerzemény a békeárral szemben rendkívül alacsony áron történt, holott helyes értelmezés mellett a békeár irányadó nem lehet, . mert a forgalmi árak a békeáraknak csak egy csekély töredékét képezik. Minthogy a bérbizottságok rendelkezései jogorvoslattal meg nem támadhatók, egyes bécsi kerületekben az ilyen határozatok tömegesen nyernek jogerőt. A legújabb bérnovelláló javaslat a bérkorláíozásba^ lényeges változásokat hoz az eddigi jogállapottal szemben. Ha e novellából törvény lesz, amit ma még nem lehet előre látni, kétségtelen, hogy ez a háztulajdonosok helyzetének javulását fogja maga után vonni. A novella szerint u. i. a törvényes lakbér a köbmérték alapján, a békebér 2—3000-szeresében lesz megállapítva. Ebből a törvényes bérből köteles a háztulajdonos maga gondoskodni a ház karbantartásáról és csak nagyobb munkálatoknál kérhető a bérbizottságtól a lakbérnek egy individuális emelése. Ha a háztulajdonosnak módjában áll abból a törvényes bérből megtakarítani valamit, ugy ezek az összegek képezik a háztulajdonosi járadékot. Ebben az esetben régi és uj birtok között különbség nincs. A fennálló törvény -zerint a háztulajdonosnak még az uj bérbeadás