Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A tulajdonjog törvényes korlátozása az ausztriai ingatlanoknál

sö Előadások. Az elmuli hónapban, — a Magánjogi Törvénytervezet megjelenésével kapcsolatban is* — áagy lendületéi veti a jogélet. Számos érdekes előadásban, ankéten és viiaüléseken kerüllek tárgyalás és megvitatás alá az aktuális problémák. A Magyar Jogászegylet éö a Budapesti ügyvédi Kör közös előadássorozatban ismerteti az uj kódex tervezetét. Az első előadáson, amelyen jogéletünk előkelőségei nagy számmal jelentek meg, dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár általánosságban ismertette a kódexet ós párhuzamoi vont az eddigi szokás, jogi és törvényszabályozás között. Az eddigiek során dr. Vladár Gábor min. tanácsos, dr. Stolpa József-és dr. Csorna Kálmán ismertették a kódex családjogi fejezeteit. Dr. Pap Dezső államtitkár a magántisztviselők és kereskedösegédek szolgáiati viszonyának törvényszabályzatáról tartott előadást, dr. Bátor Viktor a magyar vagyon jogi védelméről a volt monarchia területén, dr. Szende Péter Pál a korlátolt felelősségű társaságról, dr. Koiiner Artúr az ipari záloglevelekve")! szóló törvényjavaslatról és a Jogászegyletben <lv. MarkQS OHrer a karnatkérdésekröl. A fizetőképtelenség jog egységes kod ifi káció járói készült, törvény tervezetét vitatta meg az ('(/ijcrdek Gazdaság) Pártja. melynek sorún dr. Katona GáJbqr és dr Taíibner (U-zn ismertették a javaslat egyes intézkedéseit. Az Ügyvédek Reform Szövetsége folytatta az ügyvédi rendlartás reformjának vitáját, amelynek során dr. Molnár Márton, dr. Szécsi Gábor és dr, Sebestyén Ernő tartott előadást. Külföldi joggyakorlat. A tulajdonjog törvényes korlátozása az ausztriai ingatlanoknál. Az Általános Polgári Törvénykönyv 362. §-a szerint a tulajdonos javait önkényesen használhatja, használatlanul hagyhatja, megsemmisítheti, egészben, vagy részben elidegenitheti, azokról lemondhat, azokai átengedheti. Nézzük, mi marad meg a jelenleg Ausztriában érvényben levő lakbértörvény (1922 december 7-iki törvény Bgbl. 872.) és az úgynevezett értéknövekedési adótörvény (Landesgestez für Wien, 29/8 1927, Lgbl. Nr. 126) rendelkezé-ei folytán az oszlrák magánjognak ezen meghat árazásából. Amennyiben a lakástödvény alkalmazási nem nyer, az OPTK. rendelkezései csorbitaüaiiui érvényesülnek. Ezéri az ingatlan, amelyet egyedül a háztulajdonos lakik, tehát nem tekinthető bérbeadottnak, nincs alávetve a lakástörvénynek. Ha tehát ilyen ingatlan ellen végrehajtás vezettetik, a lakás tulajdonosa, azaz a kötelezeti nem élvez bérlő-védelmet, — nem lévén ö bérlő — minek folytán az ingatlan árverési vevője a ház kiüresirését is foganatosithaija. Nem állanak 'a lakás-