Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Köztartozások és csődmegtámadás

78 tárái pedig, — mondja a Kúria — esetleg szakértők meghall1 gatásával, a méltányosság szerint kell meghatározni. Ami ebben a határozatban a régi gyakorlattal szemben aptás, a/ almán áll, hogy a régi gyakorlat, ha a korlátozást sokallotta és meg nem engedhetönek tartotta, akkor a korlátozás egészben érvénytelenné vált, a kötelezett fél azon mértékű megszorítás alól is felszabadult, amit erényesen lehetetst volna vele szemben kikötni, inig a mostani döntés csak a korlátozás tilos többletét akarja lefaragni, de kötve tartja a felel a helyes — a jog által megengedett — mértéken belül. A teljes érvényesség vagy teljes érvénytelenség merev igen-nem álláspontjává*! szemben az igazságnak, a törvényhozói intenciónak valóraváltása a Kúria uj álláspontja. Jogtechnikailag (mitek a megoldásnak az a vélt akadálya volt, hogy mi történjék akkor, ha a megállapodás egészében fennmarad, de a megállapodás egy része kiesik, — mini pótoltassák a kieső vész. Kolnmbus tojása voI1 a megoldás. Végezze a pótlás munkája! a biróság, A biróság mondja meg azl, aminek megállapítására a felek lellek volna hivatottak. A biróság gondolatmenete eddig az volt, hogy a biróság a lelek munkáját, nem veheti ár, quasi nem diktálhatja a szerződő teleknek, hogy ők miben állapodtak meg, vagy hogy Őszintébben fogalmaz, hogy miben kellelt volna megállapodniuk. A magánjogi törvényjavaslat 1020. §-a jogszabállyá leszi a b;rónak ezt a suppleálási jogát: „1020. §. Részleges semmisség vagy megtámadás esetélten az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapíthatni, hogy a nyilatkozattevő n/.i a semmis vagy megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is meglelte volna. Az utóbbi esetben e részre nézve szükség esetében a biróság méltányosság s/erint határoz." E lapok hasábjain ismételtei) irtunk az oszló igazságit! szolgáló egyesség-itéletröl. A Kúria döntése és a hivatkozott jogszabály annyiban közösségei tart az oszló ítélettel, hogy a biró a telek szerződéses akaratának pótlását teremti meg itt is, ott is. A fenti döntés tehát a sajái terültén tul is termékenyen hai vissza az osztó ítélet nagyobb mérvű lérfoglalására. B. S. Marasztaló ítélet — turpis causa mellett. A két alsó bíró ság elutasítói ítéletének megváltoztatásával a Kúria P. III. 8365 926, sz. közbeszóló Ítélete elrendelte az eredeti állapot helyreállitását. A per rövid tényállása a következő: Peres felek egymással szerződést kötöttek, melynek burkolt célja az volt. hogy alperes az ágyassági viszony folytatásáért jutalmazást kapjon. A fellebbezési biróság a jó erkölcsökbe ütköző szerződés alapján a sablont alkalmazta: az ajándék vissza-, követelésére bírói jogsegélyt nem lehet igénybevenni. A Kúria határozata, amellyel a döntést megváltoztatja, indokolásában nem őszinte, sőt a szójátékig megy el. ,.A peres felek között létrejött szerződés a jó erkölcsökbe ütköző volta miatt nem részesülhet ugyan jogi segélyben, — mondja a Kúria — de