Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Köztartozások és csődmegtámadás

79 téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a fel­peres nem léphet fel a szerződés érvénytelenít se végeit kere­settel". A Kúria tehát, hangzat szerint, fenntartja azt az álláspontot, hogy erkölcstelen szerzödé-t jogi segélyben nem részesít, de lényegre megadja a hangzat szerint megtaga­dott jogi segélyt. Értjük a Kúria gondolatál. Más a szerző­désből folyó jog érvényesítése iránti igény és más a szerződés érvénytelenségére alapitott igény. A differencia azonban az igények ekként jellemzett eltérésében van — és helytelen a birói jogsegély megtagadására utalás, amely jogsegélyelvoná^ az igény tartamára tekintet nélkül vonla maga után az eluta­sító ítéletet. A judicalum hibássága éppen a jogsegély meg­tagadásának helytelen álláspontja. Nem igaz, hogy a bíróság megtagadja a jogsegélyt, hanem elutasító határozatot hoz A jog­segély megtagadása kifejezészavart támasztott a koponyákban, mert oly értelmet tulajdonítottak e kifejezésnek, hogy a bíró kö­teles a limine elutasítani a keresetet, az igény közelebbi vizs­gálata nélkül, ha egyszer a turpis causat meglátta. Nézze meg a biró, mi van az igény mögött és a további kutatást, no vágja el a turpis causára való stereotyp utalással. Csak az erkölcstelen szerződés teljesítését vagy kártérítést kérő igény uta­sítandó él. Visszakövetelési igény, — melynek alapja a szer­ződés érvénytelensége — az esel körülményei szerint lehel jogszerű, de lehet jogszerűtlen is. Az eredeti állapot helyre­állítása sem kötelező szabály és e tekintetben a 458. E. H. szö­vegezése sem mondható szerencsésnek. A most megbeszélt ha­tározatnak más ítélettel való egybevetése, — mondjuk a P. V. 8911/916. sz. határozattal, amelyet a Polgári Jog 1927. év­folyamában (290. 1.) beszéltünk meg — mutatja a birói gya­korlat ellentétességét. Az utóbb hivatkozott határozat a durva hálátlanságra alapitott ajándékvisszakövetelési igényt, — mivel az ajándék az ágyasságra tekintettel adatott, ob turpem causam elutasította. Ez a határozat az alperes terhére eső durva hálál­lanság hijján is, — visszaítélte az ajándékot. Hadakozásunk célja a birói jogsegély megtagadásának félreértése, hamis uta­kon vezetése elleni küzdelem. A lényeg pedig ez: elfojtaná a turpis causás megállapodások érvényesítését, — az adott eset különösségei szerint elbírálni a visszakövetelés] igény jogosságát vagy jogtalanságát. B. S. Lakásbérleti kérdések. A budapesti kir. törvényszék fel­lebbezési tanácsainak gyakorlatából ragadjuk ki a következő döntéseket: 1. „Sz. Testvérek Társasága" — a bíróság megállapítása szerint — egyházi testület lévén, mint ilyen, de még hivatásánál és céljánál fogva is, tagjait együttélésre kötelezi; ezért a bíróság e társaság tagjait egy és ugyanazon tekintet alá esőknek tekinti a háztulajdonos azon hozzátartozóival, akiket a rendelet fel­említ s minthogy a L- R- egyáltalában nem állított fel korlátot a tekintetben, hogy a háztulajdonos hányszor élhet a L4, § 1. pontjában biztosított felmondási jogával, ennélfogva a fel­peresként fellépett társaságnak a tagjai beköltözése céljából sa­ját maga részére eszközölt felmondását a 31. Pf. 8433—1927. sz. ítélet jogosnak mondta ki. — Némi aggállyal lehet ezen ren­delkezést tudomásul venni, mert hiszen a L. R. valamely társa-1

Next

/
Thumbnails
Contents