Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 2. [r.]

7ii SZEMLE. Jogalkotás. Kamatdöntvények. (Megjegyzések a Jogegységi Tanács 33., 34., 35. számú határozataihoz.) Az utóbbi évtizedben a társadalom gazdasági berendezése alapjában megváltozóit, anélkül, hogy a rohamos átalakulással párhuzamosan jelentkező jogi szükségletek kielégítéséről a törvényhozás gondoskodón volna, összeütközések azonban nem maradhattak megoldás nélkül, viták elintézetlenül és igy a biróság volt kénytelen az elébe kerülő perek eldöntésével az uj gazdasági helyzet megfelelő jogi szabályozását vállalni. Nagy alapvető kérdésekben ez többé-kevésbbé sikerült is, a problémák egy jelentős hányadánál azonban a/ igazságszolgáltatás nem tudta elkerülni kútfői helyzetének szubordinált szerepéből és jelentkezési formájának bizonytalan-ágából eredő hiányosságok ti. A kamatkérdés szabályozása egyike volt ily sikertelen vállalkozásainak. Ez természetes is": a régi kamattörvények összeomlottak, mert lábuk alól kiszaladt az a gazdasági talaj, amelyen épültek; a megmaradt törvónyomladékok a jogalkalmazás bázisává kiszélesithetök már nem voltak, de még számbavehetö akadályai voltak annak, hogy a bíróságok jogalkotó ereje szabadon kibontakozzék. Egyébként is a törvényes kamatláb, vagy a jogügyleti kamatmaximum mértékének az eseti Ítélkezés eszközeivel való megállapítása szinte leküzdhetetlen feladat. A biró hivatott dönteni ott, hol olyan érdekek ütköznek össze, amelyek közül az egyik a jogrend keretében helyezkedett el. mig a másik annak negációja. De alig tud mit kezdeni az olyan problémával, amelynek rengetegében legtávolabbról sem esillog valami jogi alapigazság világossága és amikor az ítélet, amelytől nem kompromisszumot, hanem igazságul várunk, ezi az igazságot éppen csak az ellentéles érdekek kiegyenlítésében tudná megjelentetni. Ez az egyensúlyi helyzet éppen komponenseinek változása, rezgése következtében relatív, változó és ez tette a kamatkérdési szabályozni próbáló bírói gyakorlatot bizonytalanná, irányait összekuszálná és eredményeit szint e á tteki nthet ellenné. A judikatura állal teremtett káosz már közhelyévé váll jogirodalmunk és gyakorlati jogászaink panaszainak. Csodálatosképen az általános panaszok nem a természetes megoldás utjál siettették, nem a törvényhozás gépezetét indították meg, hanem megint csak legfelsőbb bíróságunk volt az, amely átérezve a helyzet lehetetlen voltát, még egy kísérletet 'tett, ha nem is a végleges megoldás, legalább a jogbiztonságnak e téren való helyreállítása felé. A kir. Curia polgári és hiteljogi jogegységi tanácsainak március hó 19-én tartott ülésében a kérdéskomplexum legaktuá-