Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Módszeres jogfejlesztés

ban különböző módon alkalmazza a jogszabályt. A ma gyar jog szempontjából e lapok hasábjain1) volt alkalmam kimutatni, hogy a rendelet, mint jogforrás szerepe az utolsó évtizedben mennyire megváltozott.2) Vállalnám — ha erre itt hely és mód volna — terhét annak a bizonyításnak is, hogy bíróságaink magának a törvénynek az alkalmazásában ma viszont hasonlíthatatlanul több szabadságot vesznek ki maguknak, mint a háború előtt, s hogy ez a szabadság annyiban nem ritkán szabadossággá is fajul, hogy figyelmen kivül hagyják a birói Ítélet közvetlen (a jogvitát eldöntő) hatása mellett, annak kettős reflexhatását: jogrendeső hatását inter partes és jogalakító hatását inter omnes. Az indokolások nem kellő jogászi átgondoltsága ugyanis egyrészt a feleket tévesztheti meg jogviszonyuk természete ós az abból folyó távolabbi jogkövetkezmények felől, másrészt későbbi hasonló esetekben az objektív jog tekintetében támaszthat zavart és kétséget. A könnyedség, amellyel bíróságaink ma sokszor túlteszik magukat azon az argumentumon, hogy a kir. Kúria hasonló esetben már állást foglalt, ennek a circulus vitiosus-nak másik félköre. Mert tudják, hogy a konkrét esetben kelt: döntés lényegében gyakran ösztönös, érzületi alapon történik és a jogi indokolás inkább kifogása és leplezése, mint valódi indító oka az elhatározásnak: azért nincs súlya a másik hasonló esetben a precedensre való hivatkozásnak. Nem kell bővebben fejtegetni, mennyire fokozza ez az irányzat azt a jogbizonytalanságot, amelyben a magyar jog — mint lényegében esetjog — amúgy is szenved, szenved különösen ma, amikor egy-egy nagyobb per folyama alatt a kir. Kúria gyakorlata kétszer-háromszor is megváltozik, s amikor az esetleg feloldott ítélet — visszakerülve a Kúriához — éppen ellentétes jogállapottal találkozik, mint első izben. Nehogy félreértsen bárki is, szigorúan abból indulok ki, hogy a konkrét eset szempontjából a döntés tökéletesen fedi az anyagi igazságot, s a most mondottak helyessége független attól, vájjon a konkrét döntés megáll-e. De távol áll tőlem az is, hogy az érintett fogyatékosságokért a bíróságokat tegyem felelőssé. Ellenkezőleg: a jelenség okai^ az objektív jogon az összeomlás óta eszközölt rohamos és gyökerekig ható, de csak egészen felületesen keresztülvitt változtatások, a gazdasági és 1) Uj jogszabálytan. Polgári Jog I. évi. 8—9. sz. 2) Hasonló eredményre jutott legutóbb Dr. Csekey látván professzor a Magyar Jogászegyletben tartott előadása során.