Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Irta: dr.Térfy Gyula [könyvismertetés]

100 folyamodást, ha az elsőfokú biróság az ideiglenes intézkedést elrendelte. (Bpesti Tábla. 7. P. 8595/1926. sz., PTKJT. VTTT. 45. sz.) C07 Árvaszéki ügyész beavatkozási joga a gondnokság alá helyezési eljárásban. (Pp. 704., 721. §§.) A Pp. 704. §-a értelmében az árvaszéki ügyész maga a fél jogai gyakorlására s a kérelem teljesítése s megtagadása tekintetében lévén jogosult előterjesztést tenni, ezt a beavatkozási jogát kétségen kívül osak a Pp. 721. §-ában meghatározott egyénektől eredő kereseti kérelem fennforgása esetében gyakorolhatja; oly esetben tehát, midőn maga a gondnokság alá helyezési kereset nem a Pp. 721. §-ában felsorolt egyénektől ered s igy tulajdonképpen maga a gondnokság alá helyezés iránti kereseti kérelem nem létezőnek tekintendő, ez a beavatkozási jog — mint a jogosult egyéntől eredő gondnokság alá helyezési kereseti kérelem által feltételezett — nem gyakorolható. (Curia T. III. 6069/1926. sz., PTKJT. VIII. 35.) Bontóperben a házasfelek utolsó közös lakóhelyének igazolása. (Pp. 639. §.) A Pp. 639. §-a értelmében, a C 07 házassági perekben a birói illetékességet a házasfelek utolsé) közös lakóhelye állapitja meg s a tartózkodási hely hatósága az utolsó közös lakóhely megállapitásá'a és igazolására nem is hivatott. (Curia P. III. 3232/1927. sz.) C 07 Felperesség a gyermek törvényességének megtámadása Iránti perben. (P. 701. §.) Megállapítási per. A Pp. 696. §. miniszteri indokolása szerint a Pp. nem dönti el azt a kérdést, hogy a gyermek törvényességét ki van jogositva perrel megtámadni, ezt a polgári törvénykönyvre hagyja fenn s csak az apa állal inditott peres eljárást szabályozza és éppen ezért a Pp. 701. i^-bati kimondja, hogy ha a férj halála után harmadik személy a gyermek törvénytelenségétől függő jogait érvényesiti, ebben a perben a Pp. XII. cime nem nyer alkalmazást, mert az ilyen perékben hozott ítélet nem mindenkivel szemben hatályos s nincs ok, hogy miért legyen ebben az esetben eltérés a peres eljárás általános szabályaitól. X m. kir. Curia 1926. évi június 29-én 1598/905. sz. alatt hozott elvi jelentőségű határozatában ki is mondotta, hogy állandóan követett jogszabály, hogy a gyermek törvényes származását egyedül a férj jogosított megtámadni és ez a jog a férj örököseire csak abban az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről nem tudott, vagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt. A Pp. 701. $j. fent ismertetett rendelkezéséből nem következik, hogy harmadik személy a gyermek törvériyielenségét csak az ettől függő jogai érvényesitésével együttesen támadhatja meg, sőt éppen abból, hogy az ilyen perben a peres eljárás általános szabályai alkalmazandók, — nem lehet kétség aziránt, hogy a