Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Ügyvédi numerus clausus

294 Székelynek ez a jogalkotása — ami a kar zsúfoltságát illette — visszafelé sült el. Boldog-boldogtalan lázasan igye­kezett a tervezet megjelenésétől a kiméleti idö lejártáig (1910 június—1913 november l-ig) a vizsgákat leienni s ez, ha nem épen a kellő felkészültség, de a protektorok ügyes szelekciója révén sikerült is. 1910—1913. években igy emelkedett 1648-ról 2186-ra — teli ál 538a 1 — a budapesti bejegyzett ügyvédek száma. (A háború kitörése után az utógyakorlatot eltörölték, és igy Székely jóakaratú intézkedése csak a kar rendkívüli el­szaporodását eredményezte.) 1920-ban isii ét szokatlan íuv.y a „fellendülés" Buda­pesten. Ennek az évnek a szaporulata 233. Magyarázata az, hogy ekkor tódullak ide megszállott területek ügyvédei. Kor­mányzati beavatkozással s a menekült ügyvédek némi ható­sági támogatásával el lehetett volna kerülni azt, hogy a „me­nekült"' ügyvédek túlnyomó része Budapesten teleped;ék le; e helyett el lehetett volna helyezni őket a vidéki törvényszéki és járásbirósági székhelyeken anélkül, hogy az egyes helyeken nagy lett volna a létszámszaporulat. Miután ekkép 1910 óta a kar elszaporodása hatósági intézkedésekkel alátámasztatott, 1921-ben az igazságügyi kor­mány ismét jól sikerült létszámszaporitási intézkedést tett. Az 1921 : 27. t.-c.-re gondolok, mely egyes birói diplomával biró nyugdíjas köztisztviselőknek — ügyvédi oklevél nélkül — megengedte az ügyvédi bejegyzést. Ez a rendelkezés okozta, hogy 1921. évben ismét 217-tel szaporodott a budapesti ügy­védi kar, és a legutolsó évek szaporulatában is szerepet ját­szanak a nyugdíjba vonuló köztisztviselők. Az igazságügyi kormány tehát 1921-ben még nem tar­totta veszedelmesnek a túlzsúfoltságot, mert különben bizo­nyára nem igyekezett volna a további szaporodást törvény­hozás utján elösegiteni. Kérdés, mi tette aktuálissá a numerus clausus kérdésé­nek felvetését % Az utolsó négy év szaporulata Budapesten 105. Ez nem lekinlhe'.ö „veszedelmes" szaporodásnak, ha tekintetbe vesz­szük, hogy a budapesti kar látszáma több mint 3000. Az ügy­védjelölti suocrescentia adatai sem elijesztök. A budapesti jelölii kar (mely az őszes jelölteknek mintegy 80 százalékát leszi) az utolsó négy évben 347-tel kevesbedett. Az 1926. de­cember 31-ki létszám 652 volt; azonban sok az „áljelölt", akiknek kiirtását a kamara most nagy intenzitással fogana­tosítja. Hozzá kell vennünk még azt is, hogy az 1920. évi 25. t.-c. (az egyetemi numerus clausus törvénye) már 1925. ősze óta érezteti létszámcsökkenö hatását. Mindebből megálla­pibha+ó hogy imminens veszély nem teszi szükségessé, sőt indokolttá sem a numerus clausus jogfosztó intézményének a behozatalát. Lássuk, mi lenne a zárt szám hatása a jelenlegi ügyvédi karra, a succrescentiára s a jogkereső közönségre. A jelenlegi ügyvédi karra: Budapesten a numerus clausus létszámcsökkentö hatása — ha a törvény életbeléptetésekor azonnal lezárják a sorom-

Next

/
Thumbnails
Contents