Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Ügyvédi numerus clausus

293 Ügyvédség. Ügyvédi numerus clausus. Dicséret illeti az igazságügyi kormányt azért az elhatározásáért, hogy — a kamarák ismételt sürgetésére — végre programmjába vette az „ügyvédkérdés" megoldását. Hiszen vi'án felül áll, hogy a magyar ügyvédi kar válságos anyagi helyzetben van s igy elismerésreméltó, ha az államhatalom megfelelő intézkedésekkel segitségére siet az önhibáján kivül bajbajutott, de egyébként hazafiúi kötelességeit ma is hiven teljesitö karnak! Az ügyvédség feszült figyelemmel lesi, hogy melyek lesznek azok a kormányintézkedések, melyekkel a kar sorsát jobbra akarják forditani. Eddig — sajnos — csak a numerus clausus tervbe vétele szivárgott ki. Az ügyvédi karnak jelentékeny része — ugy nálunk, mint külföldön — mindig ellenezte a zárt számot. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya néhány héttel ezelöit napirendre tűzte ezt a kérdést s a választmány tagjai — négy szó kivételével — a szabad ügyvédség mellett nyilatkoztak. A budapesti kamara összes tagjainak megszavaztatása mosi folyik, de már is látható a beérkezett szavazatokból, hogy a karnak mintegy 80 százaléka elveti a numerus clausust. Abból a körülményből, hogy a bel- és külföldi ügyvédség — mely közvetlenül van érdekelve a kérdésnél — állandóan és céltudatosan ellenzi a zárt szám behozatalát, igazságügyi kormányunknak meg kellene állapítani, hogy nem ez az az arkánum, mely az ügyvédi kar nyomasztó helyzetét megszüntetni képes. A kamarák jelentései évek óta hangoztatják, hogy az ügyvédi kar anyagi boldogulása szerves összefüggésben van az általános gazdasági helyzettel, s igy, mig az utóbbi nem fog javulni, addig az ügyvédség sorsa sem fog jobbra fordulni. A kar túlzsúfoltsága, amelyen a numerus clausus segiteni kiván, az ügyvédség bajainak csak egyik kútforrása. A zsúfol1 ság egyébként nem uj jelenség. 1910-ben Székely Ferenc igazságügyminiszter tervezetet készitett, melynek indokolásában megállapította, hogy az ügyvédi karba való tódulás máiveszedelmes arányokat ölt s ennek ellensúlyozása céljából a joggyakorlati időnek az ügyvédhelyettesi intézménnyel való kifcöviíését akarta behozni, amivel egyrészt azt céloz.a, hogy a fiatalságot az ügyvédi pálya előtanulmányainak meghoszszabbitása által lehel öleg elriassza, másrészt pedig azokat, akik mégis ragaszkodnak az ügyvédi foglalkozáshoz, képzettebbekké és versenyképesebbekké tegye. Székely tervezete több mint két év múlva került csak törvénytárunkba s az akkor már bejegyzett ügyvédjelölteknek — feLéve, hogy másfél év alatt le'eszik az ügyvédi vizsgát — a törvény elengedte a kétéves utógyakorlatot.