Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Döntések a kezesség köréből

291 döntés fel nem mérhető jutalomban részesiti, amikor kivonja a bíróság előtti feleletre vonás köréből a bűnöst, akit megbélyegezni kiván. Asylumot biztosit annak, akit sújtani kiván. Még csak nevelő ereje se lehet a birói ítélet magas erkölcsi szempontjai­nak, mert az alperes, akinek az erkölcsi rosszalás kijut, ön­elégülten fogja fogadni az anyagi kedvezést, amit a biróság szándékolatlanul nyújt neki. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy amikor az erkölcsi jogrendnek kiván a biró oltárt állítani, akkor az erkölcsi jogrendnek okoz súlyos károkat. Szobonya Béla a Magyar Jogi Szemle egyik megbeszélésében az erkölcsi elvek fensége nevében kifogásolta a mi kritikánkat. Azt hisz­szük, hogy az erkölcsi elvek tisztasága a teljes gyakorlatiatlan­ságot, a célszerűség megdöbbentő hiányát, sőt éppen a védendő erkölcsi érdekek sérelmét nem követeli meg. A turpis causa el­ejtését senki sem gondolja. Arról van csupán szó, hogy a turpis causa ne legyen ok arra. hogy — amint ezt a mostani határozat élesen mondja — a bíróság az ügy érdemi vizsgálatába ne bo­csátkozzék. Igenis, a mi álláspontunk is azt kívánja, hogy a turpis causának legyen súlya az Ítélkezésben, de ez a suly ne a denegatio iustitiae-ben, hanem az eset körülményei szerinti mél­tatásában álljon, amint azt a Ptkj. is elgondolta. B. S. A Munkásbiztositó Pénztárnál alkalmazott orvosgyakorno­kok jogállása. Általános magánjogi törvénykönyvünk hiánya sok mindennapos kérdést hagy bizonytalanságban s igy — vall­juk be — a bizonytalan birói gyakorlatra vagyunk utalva. Az ország munkásbiztositó pénztárainál sok száz orvos­gyakornok van alkalmazásban, kiknek felmondási ideje a buda­pesti pénztár „szokása" szerint egy hó. Arról nem beszélve, hogy az „or\osgyakornok" jogállása semmiféle szabályzatban vagy szerződésben konkretizálva nincs, a fentebbi állásfoglalás a munkáspénztár részéről — mely szo­ciális intézmény — egészen antiszociális, de egyúttal törvény­ellenes is. Az orvosgyakornokot — aki rendesen még csak szigorló orvos — a pénztár „határozat'Hal „alkalmazza", s ha közben diplomás orvos lesz is, nem minden esetben „választják" meg szerződéses „pénztári orvossá", hanem mint gyakornok, több­nyire régi munkakörében marad, adminisztrál és orvosi teendőket végez, de már gyakran önállóan is. Miután pedig jogállását nem határolták körül, fölmondási ideje sincs a már emiitett „szokáson " kívül szabályozva. A budapesti kir. törvényszék, mint végső fórum, egy konkrét esetben nem fogadta ugyan el a Munkásbiztositó egyhavi állás­pontját, de csak három hónapot talált megállapitandónak, mondván: nincs olyan jogszabály, amely az orvosgyakornok fel­mondási idejét hat hónapban állapítaná meg. Mivel pedig a hasonló tárgyú perek értekük folytan a tör­vényszéken tul nem mennek, ez a döntés elvi jelentőségű lévén, közérdekű a kérdés megbeszélése, annál inkább, mert eddig eldön­tetlen volt az is, hogy az orvosgyakornok perében a rendes biró­ság, avagy a munkásbiztositási bíróság jogosult-e dönteni? " A pénztár ugyanis azt vitatta, hogy a külön biróság hatás­körébe tartozik. Ez azonban nem áll. mint az1 az alábbiak alapján a fentebbi ítélet is megállapította: Az 1921. évi 31. t.-c. 13. §-a értelmében a munkásbiztositási biróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyek a „pénz­tári orvosok igényei tárgyában keletkeznek".

Next

/
Thumbnails
Contents