Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Döntések a kezesség köréből

291 döntés fel nem mérhető jutalomban részesiti, amikor kivonja a bíróság előtti feleletre vonás köréből a bűnöst, akit megbélyegezni kiván. Asylumot biztosit annak, akit sújtani kiván. Még csak nevelő ereje se lehet a birói ítélet magas erkölcsi szempontjainak, mert az alperes, akinek az erkölcsi rosszalás kijut, önelégülten fogja fogadni az anyagi kedvezést, amit a biróság szándékolatlanul nyújt neki. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy amikor az erkölcsi jogrendnek kiván a biró oltárt állítani, akkor az erkölcsi jogrendnek okoz súlyos károkat. Szobonya Béla a Magyar Jogi Szemle egyik megbeszélésében az erkölcsi elvek fensége nevében kifogásolta a mi kritikánkat. Azt hiszszük, hogy az erkölcsi elvek tisztasága a teljes gyakorlatiatlanságot, a célszerűség megdöbbentő hiányát, sőt éppen a védendő erkölcsi érdekek sérelmét nem követeli meg. A turpis causa elejtését senki sem gondolja. Arról van csupán szó, hogy a turpis causa ne legyen ok arra. hogy — amint ezt a mostani határozat élesen mondja — a bíróság az ügy érdemi vizsgálatába ne bocsátkozzék. Igenis, a mi álláspontunk is azt kívánja, hogy a turpis causának legyen súlya az Ítélkezésben, de ez a suly ne a denegatio iustitiae-ben, hanem az eset körülményei szerinti méltatásában álljon, amint azt a Ptkj. is elgondolta. B. S. A Munkásbiztositó Pénztárnál alkalmazott orvosgyakornokok jogállása. Általános magánjogi törvénykönyvünk hiánya sok mindennapos kérdést hagy bizonytalanságban s igy — valljuk be — a bizonytalan birói gyakorlatra vagyunk utalva. Az ország munkásbiztositó pénztárainál sok száz orvosgyakornok van alkalmazásban, kiknek felmondási ideje a budapesti pénztár „szokása" szerint egy hó. Arról nem beszélve, hogy az „or\osgyakornok" jogállása semmiféle szabályzatban vagy szerződésben konkretizálva nincs, a fentebbi állásfoglalás a munkáspénztár részéről — mely szociális intézmény — egészen antiszociális, de egyúttal törvényellenes is. Az orvosgyakornokot — aki rendesen még csak szigorló orvos — a pénztár „határozat'Hal „alkalmazza", s ha közben diplomás orvos lesz is, nem minden esetben „választják" meg szerződéses „pénztári orvossá", hanem mint gyakornok, többnyire régi munkakörében marad, adminisztrál és orvosi teendőket végez, de már gyakran önállóan is. Miután pedig jogállását nem határolták körül, fölmondási ideje sincs a már emiitett „szokáson " kívül szabályozva. A budapesti kir. törvényszék, mint végső fórum, egy konkrét esetben nem fogadta ugyan el a Munkásbiztositó egyhavi álláspontját, de csak három hónapot talált megállapitandónak, mondván: nincs olyan jogszabály, amely az orvosgyakornok felmondási idejét hat hónapban állapítaná meg. Mivel pedig a hasonló tárgyú perek értekük folytan a törvényszéken tul nem mennek, ez a döntés elvi jelentőségű lévén, közérdekű a kérdés megbeszélése, annál inkább, mert eddig eldöntetlen volt az is, hogy az orvosgyakornok perében a rendes biróság, avagy a munkásbiztositási bíróság jogosult-e dönteni? " A pénztár ugyanis azt vitatta, hogy a külön biróság hatáskörébe tartozik. Ez azonban nem áll. mint az1 az alábbiak alapján a fentebbi ítélet is megállapította: Az 1921. évi 31. t.-c. 13. §-a értelmében a munkásbiztositási biróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyek a „pénztári orvosok igényei tárgyában keletkeznek".