Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Határozott időre szóló szolgálati szerződések

282 Tény, hogy a Pp. 514. §-a a felek félszobásának keretét olykép vonja meg-, hogy „kérelmeiket szóval indokolhatják", amely körülírás esetleg szűken is értelmezhető. A mai viszonyok közt azonban sokszorta nagyobb anyagi érdek fűződik akárhányszor egy-egy nyilvános előadáson végleg eldöntendő perhez, mint a Pp. 513. §-a szerinti 100 aranykoronás felső értékhatár mellett, ami magábanvéve is kívánatossá teszi a felszólalások keretének inkább tágítását, mint szükitését, mert elvégre egy 1000—1600 pengős ügy a lakosság mai viszonyai mellett bagatell ügynek semmikép sem tehető, hanem gyakorta existenciális jelentőségű is lehet. Meggondolandó ezenkívül az a körülmény is, hogy az előadó (rendszerint elfoglalt álláspontja szerint) a perbeli tényállás bizonyos elemeit és bizonyos vitássá tett jogi kérdéseket referádájában hallgatással elmellőzi, ami a perbeli képviselőt természetszerűleg arra készteti, hogy legalább felszólalásában igyekezzék a biróság figyelmét felhívni azokra az elmellőzött ténykörülményekre, amelyek szerinte az ügy kellő elbírálásához tudnivalók. Ily körülmények közt két szempont volna a nyilvános előadások ideális lebonyolításánál tekintetbeveendő; az ügyvéd tartózkodjék attól, hogy az előadó által ismertetett tényeket vagy jogi álláspontot a saját szavaival ismételgesse, mert ez joggal kelthet visszatetszést és feleslegesen fárasztja a bíróságot, ami azután egyáltalán nem válik az ügy előnyére; az előadó azonban terjeszkedjék ki referádájában azokra a körülményekre is, melyeket saját felfogása szerint talán nem tekint eléggé lényegeseknek, de amelyek a periratok tartalma szerint a tárgyalásokon megvitatás alá kerültek; ha azonban a felszólaló jogi képviselő pótolja a szerinte hiányzó előadást, a biróság kell, hogy méltányolja az ügyvéd fáradságát, amit a nyilvános előadáson való részvétel nemcsak jogi munkában, hanem fizikai fáradságban is jelent. Ha a nyilvános előadáson való ügyvédi felszólalás tekintetében ezeket az elveket tartjuk szem ('lőtt, akkor ez nem válik felesleges és fárasztó formalizmussá, hanem fejleszti a biróság és az ügyvédi kar közti harmóniát is, ami nemcsak, hogy megkönnyíti a biróság és ügyvédség munkáját, de a 'legszentebb célt is szolgálja, az anvagi igazság minél tökéletesebb érvényesülését. • ° ° p p Külföldön létrejött kényszeregyesség belföldi joghatálya. A gyakorlatban ismételten fölvetődött az a kérdés, hogv magyar biróság előtt folyt perben az adós hivatknzhatik-e arra,