Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Határozott időre szóló szolgálati szerződések

278 iletékes hatóság azt felruházta, azt határozata alapjául elfő gadni köteles s érdemben — különösen abban az irányban, vájjon helyes volt-e az érdekmérlegelés s fennforgott-e a kötelező erö kimondását indokoló közérdek — felül nem bírálhatja. Néhány ecsetvonással óhajtottunk a fentiekben röviden reámutatni az alkalmazotti munkaszerződések jogterületén végbemenő forrongásra, az ennek folytán beálló fogalmi átértékelésekre s irányváltozásra, valamint az irányváltozás következtében kialakulásban lévő jogintézményekre és eljárásokra. Erre a jogterületre találóan alkalmazhatók Adynak szavai: „Uj szelek nyögetik az ős magyar fákat". Évezredek folyamán megrögződött nézőpontok és alapelvek inognak meg. Uj munkaterület áll a jogtudomány előtt és vár feldolgozásra és felkutatásra. Ebből a munkából a nemzet érdekében a magyar jogászságnak is ki kell vennie a maga részét. Mozgásban van a társadalmi és gazdasági élet. természetszerűleg velejár ezzel a jogi fogalmak, a jogintézmények átalakulása is. Ezen átalakulás törvényhozási szabályozásának megfelelő mederbe terelése s a szabályok tudományos előkészítése a magyar jogászság legközelebbi feladata. Dr. Fornheim Ernő. Joggy ak orlat. Határozott időre szóló szolgálati szerződések. i. A magánalkalmazotti jog tekintetében kifejlődött magyar bírói joggyakorlatnak talán nincs még egy olyan területe, amely az objektiv kritikát annyira szomjúhozná, mint a biróságnak (különösen a felsőbíróságoknak) a határozott időre szóló szolgálati szerződésekkel szemben elfoglalt álláspontja. Tudvalevőleg: ha a munkaadó a határozott időre szóló szolgálati szerződést a kikötött idő eltelte előtt jogos ok nélkül megszünteti, az alkalmazott a felmondási időre járó javadalmazáson kivül csak kártérítést követelhet, ezt is azonban csak akkor, ha önhibáján kivül a hátralévő időre oly alkalmazást nem nyer, mely részére megfelelő javadalmazást nyújt. Amint láljuk tehát, a munkaadó minden további következmény nélkül szüntetheti meg a szolgálati szerződést, ha az alkalmazottnak kimutatliató és szigorúan igazolt kára ebből nem származik. (Ugyanazok a tanácsok követik ezt a gyakorlatot, amelyek például vételi ügyletnél az eladó nem szállítása esetén minden további nélkül megítélik az árdifferenciát, ha a vevő a fedezeti vételt csak papíron eszközli, amelyek hajlamosak az erkölcsi kár megitélésére, ahol a konkrét kár szigorú igazolása fogalmilag van kizárva, amelyek mellékfoglalkozás után is megítélik a felmondási időre járó javadalmazást (ha mindjárt több mellékfoglalkozása is van az alkalmazottnak) és amelyek például a szolgálati bizonyítvány ki nem adása esetén még a felmondási időre is megítélik a kárréritést. még akkor is, ha az alkalmazotl a felmondási időre az illetményeket megkapta.)