Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A munkajog új iránya és a béregyeztetés

277 érdekek kiegyenlítésére. Ha a felek ezen eljárás folyamán megegyeztek, ugy ezen megegyezésük irásba foglalandó és ezen megegyezésük tartalmazza egyszersmind az uj kollektív megállapodásukat. Ha azonban ily megegyezés létre nem jönne, ugy sor kerül arra, hogy az egyeztető fórum a felmerült vitában a maga határozatát, döntését kimondja. Nyomatékosan leszögezni kívánjuk ehelyütt, is. hogy a polgári pertől eltéröleg az egyeztetési eljárás nem 'jogszolgáltatás, hanem érdekkiegyenlités. Az egyeztető fórum döntése nem Ítélet, mely végrehajtható és a feleket kötelezné, hanem csupán az egyeztető fórum véleménye, javaslata a vitás kérdés- rendezése és elintézése tekintetében. Ezen javaslatot azután vagy elfogadják felek, vagy pedig nem. Utóbbi esetben a harci eszközök alkalmazására kerül a sor. A határozat ezen jogi természetét állandóan szem előtt kell tartanunk tévedések elkerülése végett. Az egyeztetés és1 egyeztető fórum nem kíván az. érdekeltek közötti vitában a feleket kötelező erővel dönteni, s ezzel a vitát befejezésre juttatni. Az egyeztetés célja és rendeltetése csak az, hogy a félek közötti közvetlen tárgyaiásol; megszakadása után is módot nyújtson a kollektív megállapodások léire jövetelét és ezzel a gazdasági harcot elkerülhetővé legye. Olyan, mini a nemzetközi jogban a háború megelőzésére vonatkozó rendelkezések, melyek előírják, hogy a hadüzenet előtt az összes békés eszközök igénybeveendök és kímeritendök. Egyes kivételes esetekben azonban az egyeztető fórum határozatának ezen tanács, vélemény, javaslat természetéji túlmenő jelentősége is van. A döntés meghozatala után ugyanis akár kérelemre, akár hivatalból is megindulhat a hozott határozat kötelező erejénél; kimondására irányuló éljárás. Ez eljárás azonban csak akkor foghat helyt, ha annak megindítását a közérdek indokolja. Ha aztán az ilyen kötelező erő kimondására, hatáskörrel felruházott hatóság a megfelelő szabályszerű eljárás alapján az egyeztető bizottság vagy hivatal határozatát ily erővel felruházza, akkor ez a határozat az érdekeltekre kötelező lesz. s e határozat e hatósági aktus a felek hiányzó megegyezését a kollektív megállapodás tekintetében pótolja, s a határozat keretében a felekre szerződéskötési kényszert állapit meg. Mindezen esetekben tehát az egyeztető fórum javaslata a kötelezi") erő kimondásától feltételezett és kollektív szerződés megkötésére irányuló szerződési ajánlat. Hogy mily fórum legyen hivatva e kötelező erő kimondására s mim"* legyen e tekintetben az eljárás az oly részletkérdés, mely cikkünk kereteit meghaladja. Az egész vonalon csak annak a szempontnak kell érvényesülnie, hogy az állami döntő szó az egyeztetési eljárás folyamán csak a valódi és fontos közérdek fennforgása esetén hangozzék el, mert különben az egész intézménnyel elérni szándékolt gazdasági megnyugvás elérhető nem lesz. Az egyeztető hivatal határozatának kötelező erővel történt felruházása esetén a határozat — mint minden közigazgatási határozat — a bíróságra nézve is kötelező. A bíróság ha megállapította, hogy a határozatot az egyeztető fórum törvényes hatáskörében hozta B az eljárási szabályokat betartotta, s kötelező erővel az arra