Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A munkajog új iránya és a béregyeztetés

276 a jogszabály törvényszerű alkalmazásától egy bizonyos értelemben kötelezöieg akarják megállapítani. Minthogy pedig az egyeztetési eljárásnak mindig az a célja, hogy az érdekeltek között a harci eszközök alkalmazását kiküszöbölje és a kollektiv megállapodás megkötését, elősegítse, ennélfogva a/ egyeztetési eljárás tárgyát mindig csak kollektiv jogszabályozási viták képezik. Ez ugy a német 1923 október 30-i rendelet 3. §-ából (zum Abschluss vom Gesamtvereinbarungen — Tarifvertrágen, Betriebsvereinbarungen — Hilfe zu leistenj mint pedig a francia Gode du Travail IV. könyvének 1. cím 104. cikkéből (un differend d ordre collectif portant sur les conditions du travail) is kifejezetten kitűnik. Ami a béregyeztetési eljárást és hivatalt közelebbről illeti, ennél fontossággal bir mindig egy az egyeztetési eljárást lefolytatni hivatott pártatlan lórum megteremtése. Ezen pártatlan fórum lehel a felek által szerződésileg megállapított, de lehet hatósági is. Szabály az. hogy a szerződési egyeztető fórum mindenkor megelőzi a hatósági fórumot. Ez utóbbinak működésére csak ott kerül a sor, hol a felek vagy szerződésileg ily egyeztető fórumban meg nem állapodtak, vagy pedig annak közreműködése eredményre nem vezetett. A hatósági egyeztető hivatal felállítása az államnak a munka folytonosságához és a gazdasági béke fenntartásához fűződő s fent ismertetett nagy érdekén alapszik. Rendszerint a hatósági egyeztető hivatalok bizottságokban járnak el, mely egy elnökből és ülnökökből áll és pedig utóbbiak felerészben a munkaadói s felerészben az alkalmazotti oldalról. Lehetőleg minden szakra külön — a szakmát ismerő — bizottságok alakitandók, hol azonban a viták csekélyszáma miatt több ily szakmabizottság alakítása nem lehetséges, ott is indokol! a munkás és tisztviselői karra külön bizottságok felállítása. A béregyeztetési eljárás és hatósági béregyeztetö hivatal felállítása és életbeléptetése esetén igen nagy fontossággal bir annak megállapítása, hogy kik szerepelhetnek abban felekként. Különösen fontossággal bir e kérdés rendezést' ez az alkalmazotti oldalon, mert itt mindig azok nagyobb számban történő kollektiv fellépéséről van szó. Nálunk ez a kérdés jogilag semmi irányban szabályozva nincs. Ez pedig feltétlenül szabályozásra vár — akár az egyeztetési eljárás intézményének rendezésének keretében és csupán erre kiterjedő hatállyal, akár pedig ezen kivül és ezt meghaladólag az egész vonalra kitérjedöleg. Ezen szabályozás alatt különösen az üzemi képviseletek és az érdekképviseletek kérdésének szabályozását értjük. Az egyeztetési eljárás vagy az érdekelt felek kérelmére, vagy pedig hivatalból indul meg. A francia szabályozás a fentidézett törvény 113. §-ban sztrájk és .kizárás esetére kötelezöieg irja elő — a felek ily irányú indítványának hiányában — az eljárásnak hivatalbóli megindítását. Ami az eljárás menetét illeti, az kifejezetten egyeztetés s a felek között felmerült érdekellentétek méltánvos kiegyenlítésére irányul. A hivatalnak teljes pártatlansággal kell a tárgyalást vezetnie és a módot keresni a szembenálló