Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A munkajog új iránya és a béregyeztetés

275 szorítandó. Ennek felismerésével hatolt keresztül azután az egyeztetési eljárás s a béregyeztetö hivatalok eszméje. Ez eljárás van hivatva az állam vagy pedig egy a felek által kijelölt pártatlan fórum támogatásával a megszakadt közvetlen tárgyalások dacára a kollektív megállapodások létre jövetelét a harci eszközök igénybevételének elkerülése céljáb'l elősegíteni, avagy egyes fontosabb esetekben az érdekeltek hiányzó megegyezését ezen eljárás folyamán hozott határozat kötelező erővel való felruházásával helyettesíteni. Itt kapcsolódik be az egyeztetési eljárás a jogrendszerbe, s nem egyéb, mint a kollektív megállapodások anyagi jogának perjogi correlatuma. Az egyeztetési eljárás a magánjogi perhez hasonlóan az érdekeltek közt felmerült s érdekeiket érintő viták elintézésére szolgál. A munkajog területén felmerülhető viták lehetnek jogviták, amelyek valamely fennálló jogszabály vagy jogszabályszerzödés, avagy egyes alkalmazotti munkaszerződés értelmezése és elbírálása tekintetében fennállanak Ezekben az érdekeltek mindig egy, — állításuk szerint — fennálló jog vagy igény felett vitatkoznak. De lehetnek a viták u. n. jogviszony szabályozási viták is. Ezekben az érdekeltek ama törekvéséről van szó, hogy a fennálló jogi helyzet helyébe egy uj állíttassák, akár uj szabályok felállítása, akár pedig a régiek eltörlése illetve megváltoztatása utján. De a viták lehetnek egyéniek és lehetnek kollektivet; is. Egyéni a vita akkor, ha azokban az egyes munkaadó áll szemben az egyes alkalmazottal, még ha ez az egyéni szembenállás valamely üzem összes alkalmazottaira is kiterjedne. Pl. ha valamely munkaadó a bért nem rendesen fizeti s az összes alkalmazottak igénylik bérüket s lépnek fel ezért az e tekintetben fennálló vita egyéni s pedig halmozott egyéni vita. Kollektív a vita akkor, ha nagyobb számú alkalmazott együttesen, közösen és egységesen fellépve áll szemben a munkaadói oldallal jelesül, ha valamely üzem vagy több üzem munkássága vagy tisztviselöikara s a munkaadó vagy munkaadók között, avagy az alkalmazottak valamely érdekképviselete és a munkaadó, vagy több munkaadó, avagy a munkaadók érdekképviselete között, végül ha valamely üzem alkalmazottainak képviselete s a munkaadó között van vita valamely a munkaviszonyt érdeklő kérdésben. Akár egyéni, akár kollektiv legyen is a vita, ha az jogvita és igy valamely fennállónak állított jog értelmezésére és a fennálló jog alkalmazására irányul, ugy az mindig birói útra tartozik. E birói ut a vita elintézésére teljesen elegendő s a célnak megfelel. Ez eljárás különösebb sajátossággal nem bir még akkor sem, ha a vitában egymással szemben nem az egyes munkaadó és alkalmazott, hanem a kollektiv megállapodást kötő felek állanak is. Más a helyzet, ha a vita nem jogvita, hanem jogviszonyszabályozási. Ily jogviszonyszabáiyozási vita lehet bérmozgalom, de lehet valamely fennálló jog vagy szerződés értelmezésére irányuló is, ha a szembenálló felek valamely szándékolt értelmezést függetlenül az egyes esettől, avagy annak elbírálásától avagy