Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Belga reformtörekvések a kereskedelmi társaságok jogában

melynek pedig megjavítására törekszik a javaslat és a kormányzat. Abból az alapelvből indul ki, hogy a kisebbségnek meg káli hajolnia a többség előtt, s hogy nem adható meg egyes kötvényesnek az a jog, hogy a kötvényesek összességének érdekeit kompromittálhassa. Ha a kötvényesek közgyűlésének összehívása oly módon történik, hogy arról a szétszórt kötvényesek kellő időben tudomást szerezhetnek, az 1919-es törvénynek röviden vázolt rendelkezései aligha jelentenek veszélyt a kötvényesekre. A közgyűlés összehívásának publicitásáról pedig az 1919-es törvény megfelelően gondoskodik. E törvény szerint a közgyűlés összehívását legalább 8 napi időköz hagyásával két izben ugy kell közzétenni, hogy a második közzététel és a közgyűlés közé 8 nap essék. A közlés a belga hivatalos lapban: a Moniteur-ben és annak az arrondissement-nak (kerületnek) egy lapjában teendő közzé, amelyben a társaság székhelye fekszik, — valamint mindegyik province (tartomány) székhelyén megjelenő egy-egy lapban. A névre szóló kötvények birtokosai, ajánlott levélben kell értesíteni. Ha a kötvények mind névre szólnak, a közgyűlés összehívása történhetik pusztán ajánlott levelek utján. Az összehívásban a közgyűlés napirendjét is meg kell jelölni. A belga gazdasági érdekeket kívánta előmozdítani az az 1924. évi június 14-iki egyszakaszos (örvény is. amely kimondja, hogy a magánjogi társaságok is, -— anélkül, hogy e jellegüket elvesztenék kereskedelmi társaságok alakját vehetik magukra.* E rendelkezés jelentőségének felismeréséhez szükséges tudni azt, hogy a belga kereskedelmi törvénynek a társaságokról rendelkező IX. címének 1. §-a szerint ,.kereskedelmi társa ságok azok, amelyeknek tárgya kereskedelmi ügylet", vagyis amelyek kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak. Tehát még a részvénytársaság és szövetkezet sem,, kereskedelmi társaság pusztán alakjánál fogva, miként a magyar jogban. A belga törvényhozó az 1924 június 14-iki törvénnyel a magánjogi táraságoknak lehetővé akarta tenni, hogy a kereskedelmi társaságok hajlékony, ruganyos formái szerint alakulhassanak és élvezhessék a jogi személyiség előnyeit s ezek közt különösen azt az előnyt, hogy egyes tagjainak halála vagy fizetésképtelensége a táraságot létében és működésében ne veszélyeztesse. Az ekként alakult magánjogi társaságok a kereskedelmi társaságok szabályainak hasznát látják, magánjogi lényegük azonban nem változik. Ügyleteik nem kereskedők ügyletei; — bár valamely kereskedelmi társasági formában létesülnek, ez* Kokon ez a rendelkezés a, magyar Polgári Törvénykönyv Javaslatának bizottsági szövegében az 1443. §-ban foglalt rendelkezéssel, amely szerint „Gazdasági célú társaság a közkereseti társaság vagy betéti társaság szabályai szerint alakulhat, ha a tagok eziránt' a társasági szerződésben megegyeznek".