Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A csődönkívüli támadójog kérdése

259 ezt az álláspontját, mert az actió Pauhánának alapja a fraudis conscientia, mely csődtörvényünk 29. §-ában van kodifikálva (csődbeli támadás esetében). Már pedig ez nem elég ahhoz, hogy erre az egész megtámadási jogot, mini cikkíró ur óhajtja, felépítsük. Hogy ez igy y}nb eléggé bizonyitják európaszerte az eddigi kodi,fikációk. Még csőd esetére sem tartották sem a magyar, sem a német, sem pedig az osztrák törvények a pandektajog tételél kielégítőnek és még esőd esetében is a Pauliana mellett (29. §) külön megtámadási csoportokat kodifikáltak a ,,família, suspecta" és azon megtámadás] esetekre, amelyek a fizetések megszüntetésével kapcsolatosak, vagyis amelyekben a megtámadás alapja* az úgynevezett csődigény (par conditio ereditorum) elve állapítja meg. Ha ez igy van esőd esetére, mennyivel inkább ál] ez a csődönkivüli esetekre. Cikkiró ür azon esetet tartja a legfontosabbnak, amelyet a pandektajog állapit meg, vagyis az esetek azon csoportját, amelynél a megtámadás alapját a fraudis cönscientia képezi. A gyakorlati és mindennapi élet az ellenkezőt bizonyltja. A pandektajog tétele elég lehetett a régi Kómában, mikor a kereskedelmi forgalom nem volt ugy kifejlődve, mint manapság. Ma már nem fedi az életet. Már pedig minden észszerű törvényhozásnak simulnia kel] az élethez és az élet követelményeihez. Nem elégítheti ki a gyakorlati éltetet a pandektajog tétele azért sem, mert a megtámadhatási esetek egy igen nagy és legfontosabb csoportjában nem is mindig az adós jogcselekményéről van szó és nem forog fenn a fraudis cönscientia. A „família suspecta" csoportját még némi megerőltetett logikával lehetne a „Pauliana" elve alá subsumálni, de a „csődigényen" alapuló megtámadási eseteket — és ezek a legfontosabbak és hggyakoriabbak — éppenséggel nem. Hogy a csődönkivüli támadást az anyagi igazság érdekében szabályozni kell, cikkíró ur is elismeri. Hogy kapcsolatosan a csődbeli támadással, vagy külön törvényben-e: ez tisztára technikai kérdés. Kontroverzia tárgyát az képezi, hogy minő terjedelemben adassék csődönkivüli támadójog. ügy a német, mint az ezidőszerint érvényben lévő osztrák törvények csődön kívül, csupán a voltaképeni Pauliana és a família suspecta alapján adnak támadójogot és mellőzik ennek a jognak a megadását a „csődigény" (KonkursAnspruch) alapján azért, mert ebben az esetben nem véltek constructiót találhatni arra nézve, hogy a megtámadás tárgyában az adós összes hitelezői arányosan