Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - A csődönkívüli támadójog kérdése

260 részesülhessenek. Glaser, a néhai nagynevű osztrák igazságügyminiszter volt az első, aki e kérdéssel megpróbálkozott. Kísérlete megvalósítatlan maradt, Én fent hivatkozott törvénytervezetemben azzal véltem a kérdést megoldhatónak, hogy az. eredménnyel járt támadás tárgyára bizonyos időn belül és bizonyos feltételek mellett egy ideg üleges végrehajtási jogot engedtem az összes végrehajtási jogcímmel biró hitelezőknek. Meszlény kartársam viszont ugy véli a kérdést megoldani, hogy a megtámadás eredményessége esetében az ügyet a esődre tereli át. Lehet, hogy az én javaslatom, amelyet annakidején Nagy-Magyarország összes kereskedelmi és ipari, valamint ügyvédi kamarái magukévá tettek, nem kielégitő. De annyi bizonyos, hogy a Meszlény-féle, e tekintetben i javaslat ismét nem fogná a gyakorlati életet fedezni, mert alig tehető fel, hogy akadjon hitelező, aki nagy fáradsággal és kockázattal és tetemes költséggel az esetek ezen mindennapi nagy csoportjában támadjon csupán azért, hogy azután csőd esetére hitelezőtársaival együtt semmit se kapjon. Tény az, amit cikkíró ur megállapít, hogy Németországban (Ausztriában is) csődön kivitt főkép nem kereskedők jogcselekményei ellen gyakorolták a megtámadási jogot. Ennek azonban igen egyszerű oka az, hogy sem Németországban, sem pedig Ausztriában nincs csődönkivüli támadójog a többször emiitett csődigény megsértése alapján. Az utolsó években egy uj műszó vonult be jogi műszótárunkba: a „kommercializálás" műszava, amelytől cikkíró ur óva int bennünket. Az a kérdés, hogy mit értünk jogi tekintetben ez alatt az uj műszó alatt. Én ugy Látóm, hogy voltaképen nem a jog kommercializál vagy indusztrializál, hanem kommercializál és indusztrializál az élet. A gáz, a villamosság, a léghajózás, a rádió stb., a modern technika összes bámulatos vívmányai azok, amelyek kommercializálnak és indusztrializálnak. A jognak feladata az élet kommercializálásához simulni, ami ellenállhatatlanul kényszerit arra, hogy azok forgalmának a jogát megállapítsa. Ha ezt értjük kommercializálás alatt, akkor az én meggyőződésem az, hogy a jognak igenis elsőrangú feladata, de csak ott, ahol az élet megkívánja, kommercializálni.. Már pedig a támadás és különösen a csődön kívüli támadás eseteiben a fenti értelemben vett kommercializálás nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen. A jqg terén való kommercializálás a kifejtett értelemben tartalmilag nemis uj, mert a kereskedelem fejlődésével mindig az élet kény