Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

79 A 38 Egyetemlegesség tiltott cselekménynél. Jogszabály ugyan, hogy ha többen közösen elkövetett tilos cselekménnyel okoznak kárt, vagy ha nem lehet megállapítani, hogy a kár több személy által külön-külön elkövetett tiltott cselekmények közül melyikből, vagy az egyes cselekményekből minő arányban származik, a sértettel szemben a tettesek egyetemleg felelnek. Azonban a magyar királyi Curia állandó gyakorlata szerint ez a jogszabály nem alkalmazható akkor, amidőn a kártokozó cselekményeket rendkívüli tömegizgalmak idejében és azok behatása alatt követtek el. Ilyen esetben tehát a fosztogatásban résztvevő alperesek mindegyike, csak azért a kárért felelős, amelyet maga közvetlenül okozott, vagy saját sevékenységével előmozdított, vagy könnyített. (Curia P. VI. 3362/1926. 1927. május 18-án.) A 38 Kártérítés épitkezési szabályzat megszegése folytán. A meg nem támadott tényállás szerint I. r. alperes az 1913. évben végzett háza építésénél a felperes szomszédos háza alap falazatánál legalább 40 cm.-rel ment mélyebbre. Ennek következtében I. r. alperes a felebbezési bíróság ítéletében felhívott építésügyi szabályzat értelmében a felperes házát pótalapfalazással lett volna köteles ellátni. Alperes a nem vitás tényállás szerint ebbeli kötelezettségének eleget nem tett. Emellett a tényállás mellett vonatkozóan felhozott indokainál fogva helyes a felebbezési bíróságnak még az 1913. évben előállott és az 1921. évben is fennforgó repedésekből előállott károkért egyedül az I. r. alperesnek a kizárólagos felelősséget megállapító jogi döntése. (Guria P. VII. 4114/1926. 1927. június 30-án.) A 40 Ági vagyon pótlása. A m. kir. Curia nem teszi magáévá a felebbezési bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint az ágivagyon pótlásának csak abban az esetben nincsen helye, ha az megsemmisült. A kir. Curia jogi felfogása szerint nem követelhető az ági vagyon pótlása a szerzeményi vagyon terhére a megsemmisülés esetén felül akkor sem, ha az örökhagyó ági vagyonát elajándékozta, avagy azt káros szenvedélyeinek kielégítésére (pl. italra, kártyára stb.) eltékozolta. Ebből a szempontból a kir. Curia szerint az ági vagyon ugyanoly elbírálás alá esik, mint a közszerzeménynél a házastárs különvagyona, amelynek a közös szerzeményből való helyreállítása az elpusztulás esetén felül nem követelhető akkor sem, ha a házastárs azt elajándékozta, avagy eltékozolta. (Curia P. I. 3257/1926. 1927. június 21-én.) A 40 Özvegyi tartás. Az, hogy az özvegy esetleg saját jövedel méből is megélhetne, az özvegyi tartás megítélését nem akadályozza. Az özvegyi tartást elsősorban a hagyaték jövedelméből az örökösök kötelesek szolgáltatni s csak a hagyaték jövedelmét meghaladó tartás ki-