Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Külföldi ítélet jogereje belföldön

236 hivatkozással Hb. 23/1925-re) ; földbirtokrendezésnél az állam elleni véte^rkövetelés átértéke'ése az OFB. e^ tartozik (V. 7137/1925. Ptjt. 1926 56. sorsz., id. Ptjt. 1927 25. sorsz.-ná1) ; munkáspénztári orvos özvegye nyugdíj fémmel és iránt csak a munkásbiztosit ási biróság előtt perelhet (II 5845/1926., II. 4717/1926., II. 5619/1926., Ptjt. 1927 23. sorsz.; II. 1737/1926., 1926 VII. 1.: PD. 1927 29. sorsz.; v. ö. VI. 6145/1926, jegyzetben ugyanott). Kivételesen nem látszik elejtettnek a régibb tétel, vagyis a valorizációs utópernek a rendes biróság elé vihetése ott, ahol az alapper a tőzsdebiróság, avagy közönséges választott, biróság előtt folyt (VI. 2541/1926, 1926 XII. 2, Ptjt. 1927 25. sorsz. ; IV. 9214/1926, 1927 VI. 24., JH. 126?.). Igaz, hogy itt nem közigazgatási hatóság a másik szóbajöhető fórum. b. gy. Külföldi ítélet jogereje belföldön. I. Alperesek megvették felperesnek egy osztrák városban folytatott üzletét. A kikötött vételárat már oly időben, amikor a pénzromlás kikezdte a vételár értékét, megfizették. Eladó valorizációt igényelt, mire vevők az okiratban kikötött bécsi kereskedelmi járásbiróság előtt pert inditotttak eladó ellen, hogy szolgáltassa ki részükre a fizetési kötelezettség teljes kiegyenlitését igazoló nyugtát. E pert a vevők meg is nyerték. Ezen per után az eladó — bécsi lakós — inditott pert a magyar biróság előtt — a vevő egy magyar cég, illetve annak tagjai — a valorizációs különbözetre. A keresetet mind a három fokon a biróság elutasitotta. A Kúria (P. IV. 7123/1926.) helyesnek mondja a Táblának az osztrák bírósági Ítéletre alapitott elutasító rendelkezését és hozzáfűzi, hogy az osztrák biróság döntése a Pp. 411. §-a értelmében itélt dolog hatályával bir, miért is a jogerős döntés hatályának fennállása alatt a valorizációs igény további pervita tárgyául nem szolgálhat. A per konkrét tényállásáról és a döntés helyességéről nem szólunk, de egy csomó elvi kérdést sorakoztat fel ez, a döntés. Főként tisztázandó: tesz-e különbséget a res judicata kérdésében, hogy a judicatum külföldi bíróságtól ered, vagy hazai biróság munkája. A különbség lényegbevágó és több részletkérdésben következő: Az itélt dolog kifogása a mi perjogunkban nem pergátló kifogás, de érdemi. Következése azonban a kereset elutasítása, az előző ítélet létezésének formai ténye alapján, az ügy érdemi elbírálása nélkül. Az itélt dolog kifogásának mdoka: a feleknek a zaklatástól való mentesítése egyfelől, és a bíróságnak a kétszeri munka alól mentesítése másfelől. A felek zaklatása már komoly anyagi érdeksérelmet is jelenthet, ha az egyszer már pernyertes felperes másodszor is pert indit és a második pernyertesség őt két végrehajtható Ítélethez juttatná. De- ha az első marasztaló ítéletet olyan külföldi bíróság hozta, amelynek ítéletét a magyar biróság nem hajtja végre, a pernyertes fél, ha adósának Magyarországon levő vagyonából akarja kielégítését keresni, itt kénytelen pert indítani. Ezen perben az adós nem hivatkozhatik az itélt dolog kifogására, mert az egyértelmű volna azzal, hogy a hitelező elüttetnék attól a lehetőségtől, hogy adósa magyarországi vagyonából keressen