Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Külföldi ítélet jogereje belföldön

237 fedezetet a maga követelésére. A Hülföldi Ítélet tehát nem ad alapot a res judicata megemelésére. A felhozott példa elvi hasznosítása: külföldi bíróság ítélete nem teremt jogerőt, ha a külföldi ítélet Magyarországon nem végrehajtható. Annyira nem, hogy a külföldi biróság döntése anyagilag sem köti a magyar bíró kezét; a külföldön pernyertes felperest a magyar bíró el is utasíthatja. A külföldi ítélet jogereje tehát nem önálló kérdés, hanem visszfénye annak a magyar jogszabálynak, hogy a külföldi Ítélet végrehajthatóságát a magyar* jog elismeri-e. A belföldi végrehajthatóság eldöntése nélkül nincs elvi felelet a külföldi biróság ítéletének jogerejére. Ha a magyar jog a végrehajthatóságot megadja, azzal megadta a jogerősségi jelleget is; ha a végrehajthatóságot megtagadja a magyar jog, megtagadta a jogerősségi jelleget is. II. Elvi gyökereiben a fenti fejtegetésekkel függ össze a Kúria P. II. 8496/1926. sz. döntése is. A felperes, egy angliai vállalat magyarországi alkalmazottja, pert indított a magyar biróság előtt. Alperes pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy a szolgálati szerződésben a felek minden jogvitájuk eldöntésére egy Londonban székelő és az angol jog szabályai szerint ítélő választott bíróságnak vetették alá magukat. A pergátló kifogásnak mind a három biróság helyt adott. A döntést végső eredményében helytelennek tartjuk. Helyes az az állásfoglalás, hogy munkaügyi ügyekben választott bírósági szerződés érvényesen köthető, mert annak nem áll útjában sem az, hogy a felek a per tárgya felől (a munkaügyi rendelet egyenes szabályaira tékintettel) szabadon ne rendelkezhetnének, sem az, hogy a munkaügyi biróság mint ügybíróság kizárólagos hatáskört létesítene, mely a felek szabad rendelkezését kizárná. Nem helyes ellenben az a záró állásfoglalás, hogy „a külföldön hozandó választott bírósági ítéletnek a Pp. 414. §-a értelmében való végrehajthatatlansága a külföldi választott bírósági szerződés érvényét nem érinti." Ebben a fogalmazásban a tétel nem is mond semmi helytelent, A választott bírósági szerződés tényleg érvényes, noha annak Ítélete Magyarországon nem lesz végrehajtható. Itt azonban nem ez a döntő kérdés. A választott biróság összeülhet, itélhet'j és tényleg nem lehet a választott bíróság eljárását vagy ítéletét megopponálni azzal, hogy a szerződés nem volna érvényes. De gondoljunk csak a Kúria állásfoglalásának gyakorlati következésére. A felperes — tételezzük fel — pernyertes az angol választott biróság előtt. Angliában azonban nincs adósának vagyona, ellenben itt Magyarországon volna ily vagyon. A Kúria határozata zsákutcába juthat. Angol itéiet van, de az gyakorlatilag értéktelen; viszont a gyakorlati fontosságú magyar itéiet megszületését a pergátló kifogás egyszer s mindenkorra meggátolja. Nehéz volna a feleknek azt a szándékot, imputálni, hogy a külföldi választott, bíróságnak történt alávetéssel le akartak volna mondani adósuknak Magyarországon igénybevehető vagyonában rejlő kielégítési alapról. Az itéiet végrehajthatóságának megtagadása a magyar biróság jurisdiktiójának megnyílása is. Az ellenkező álláspont az abnegatio justitiae elvébe ütközik. B. S.