Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Részvényjogunk reformja és az angol-amerikai részvényjog (Bef.)

225 dasagi önérdek által adott féke a részvénytöbbség birtokosának gazdasági pozíciója. A részvénytársaság tőkéjében valói komoly vagyoni érdekeltség "bizonyos fokig biztosítékot nyújt abban az irányban, hogy az, aki az érdekeltséggel bir, a részvénytársaság érdekei ellen véteni nem fog. Nagyon meggondolandó tehát ebből a szempontból is a többes szavazójogu részvény bevezetése, amely a szavazásnál a többségi elv normális érvényesülése helyett ^ a szerencse korrigálásának egyik módja és megadja a lehetőséget arra nézve, hogy bizonyos részvényesi csoportok tényleges tökeérdekeltségükkel arányban nem álló hatalmi pozícióhoz jussanak, vagyis, hogy a részvénytársaság életében elfoglalt hatalmi pozíciójuk az annak rendszerint egyébként alapját képező gazdasági pozíciójukat messze meghaladja. Nem hagyhatjuk itt figyelmen kivül, hogy az amerikai részvónyjoghoz való közeledésnek ezen a ponton megint ellentétes alapvető, elvi szempontok állják az útját. Az, amerikai részvényjog határozottan különböztet a részvényesek azon kategóriája között, akik a vállalatban tartós elhelyezkedést s irányító szerepet visznek vagy akik csak tökéjük bizonyos kamatozását keresik. Ehhez képest a részvényesi minőségnek a legkülönbözőbb jogosítványokkal járó kategóriái állanak fenn, egymás mellett; vannak szavazati jog nélküli,. egyes és többes szavazati joggal biró részvényesek, valamint olyanok, amelyeknél a szavazati jog bizonyos körre korlátozódik, pl. bizonyos részvényes kategóriák csak a felügyelöbizottság választásában vesznek részt stb. Ilyképpen azután ugyanazon részvénytársaságnál a különböző kategóriájú, a részvénytársaság életében való különböző jellegű közreműködésre feljogosító részvényeknek egész sorozata áll fenn. Ez megfelel az amerikai szellemnek és az amerikai úgynevezett kisrészvényes a rentabilitásnál meg is találhatja a részvénytársaság működésére való befolyás kizárásának elenértékét. Egyébként is, az amerikai szelleme az egyes jogintézmények kiépítésénél is kifejezésre jutva, nem helyez különösebben súlyt az egyesek jogainak megvédésére. Abból a teljesen liberális felfogásból indul ki, hogy mindenki igyekezzék maga megvédeni jogait és legfeljebb azután odáig megy, hogy előfordult visszaélések esetén utólagosan adja meg a reparációt. Mi az amerikánizmusnak erre az útjára nem léphetünk. A technikai kultúrának, az organizációnak és racionalizálásnak sok helyes újítását vehetjük át tőlük, jogrendszerünket azonban, mely a kialakult közfelfogással és egyéb irányú jogintézményeinkkel a, legszorosabb összefüggésben áll, tulmerészen éppen ezen a ponton megbontani nem lehet. A többes szavazójogu részvények bevezetése oly privilégiumadást jelentene, amelynél a visszaélések lehetősége a legkönnyebben adódik. Helyesen mutattak rá itt arra a szempontra is, hogy végül a többes szavazójogu részvényeket is lovább lehet adni és ez átruházás folytán esetleg azok a bizonyos nem kívánatos elemek éppen a többes szavazójogu részvények segítségével nyomulhatnak előtérbe; ez lehet a trójai faló, amely a nem kívánatos idegent behozza és a többséghez