Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Részvényjogunk reformja és az angol-amerikai részvényjog (Bef.)

226 segiti. Nyilván ily meggondolások lebeghetlek a Franciaországban nem régen a képviselőház által kiküldött „Commission de legislation civile" előtt, amikor javaslatainak elkészítésénél arra az álláspontra helyezkedett, hogy a többes szavazójog legfeljebb a tőzsdei részvények egy negyedének adható meg, ily részvényeket csak francia állampolgárok szerezhetnek meg és azokat csakis közeli hozzátartozóik örökölhetik. A legérdekesebb korlátozás azonban kétségkívül az, hogy ily részvényekkel nem lehet szavazni a rendkivüli közgyűlésen, holott a francia részvényjog rendelkezéseihez képest alapszabály-módositás éppen rendkiviili közgyűlésen vihető csak keresztül, tehát a francia részvényjogi reform éppen a részvénytársaság életének legfontosabb ágában zárja ki a többes szavazójogu részvények praktikus kihatásának érvényesítésé!. Németországban is erősen megoszlanak a vélemények a többes szavazati jogú részvények megengedhetöísége tekintetében. A gyakorlat azt mutatja, hogy az infláció elmultával a többes szavazójogu részvényeket létesítő részvénytársaságok spontán is mondanak le e rendszer fenntartásáról. Míg 1925. év végén 860 részvénytársaságnál volt többes szavazójogu részvény, addig 1926 júliusában e rendszer 62 részvénytársaságnál megszűnt, 22 részvénytársaság pedig komoly formában foglalkozott előterjesztett javaslat alapján e részvénytípus felhagyásával. Ezek a gyakorlat i emberek kétségkívül helyesen ismerték fel azt, hogy a többes szavazójogu részvények fenntartása a részvényesek bizalmának megingatása folytán több kárral jár a részvénytársaságra nézve, mint amennyi előnyt ezek birtoklása a többségi csoportra nézve jelenthetne. A jogászvilág véleményében az ellenzők hangja a túlnyomó. Vagy a teljes negáció kifejezésre juttatásával találkozunk, vagy a kautélák oly széleskörű rendszerének kiépítésével, amelyek a visszaéléseket lehetőleg a minimálisra szorítani törekszik. Figyelembe veendő itt az a veszélylehetöség is, hogy a Kunz-féle javaslat szerint is elképzelhető lenne, hogy a többinél kisebb névénékü, vagy nem teljesen bifizetett részvény ruháztassék fel többes szavazójoggal, úgyhogy esetleg 1/10 befizetés alapján 100-szoros szavazójog adatván, voltaképpen 1000 szavazat előnyhöz jut e részvény birtokosa a többi részvényessel szemben. A német viszonyokkal kapcsolatosan különben megint azt mondhatjuk, amit a parin alul kibocsátott részvényekkel kapcsolatban az angol jogi helyzetre vonatkozólag állapítottunk meg. Ha valahol egy intézmény jogi szabályozás nélkül az életben kifejlődött, annak tiltó rendelkezésekkel való teljes beszüntetése nagy nehézségekbe ütközik. Ily esetben a nem kívánatos és visszaélésekre könnyen alkalmat adó intézményekkel szemben a jog feladata a kautélák kiépítésében, a feltételek messzemenő megszorításában,, a visszaélési lehetőségek lehető legminimálisabbra szorításában jelentkezik. Ott, ahol azonban ez intézmény még nem vert 'gyökeret, mint ahogy mi e vonatkozásban is állunk, közgazdasági és jogi szempontból egyaránt