Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Osztrák törvényjavaslat a hites revizorokról

13 kiemelik azt is, hogy „ellenkező felfogás (tehát a szerződés hatályavesztésének konstrukciója) is elképzelhető", ötven és egynehány esztendővel ezelőtt, amikor a K. T. halálraítélt intézkedéseit (485. §. 4. pontja és az 505. §. 3. pontja) tárgyalták, az értekezlet o rendelkezéseket megjegyzés nélkül vette át az alapul szolgáló drezdai javaslatból, azzal az indokolással, hogy „ha a biztosított viszonos kötelességeinek meg nem felel ... a szerződés további fennállását okszerűen vitatni nem lehetne .. A renewal-rendszerhez, amely a biztosítási szerződés időtartamát periódusokra bontja fel és a biztosítás hatályát minden következő periódus kezdetén az ujabb dij fizetésétől teszi függővé, épp ugy lehetett találni jogi konstrukciót, amint könnyen megtalálható a jogászi indokolás a most a parlament elé kerülő javaslathoz is. De nem is fontos itt a jogi érvelés, mert hiszen a jognak a gazdasági élet kívánalmaihoz kell alkalmazkodnia, ez pedig ma a biztosítási intézmény gyógyulásához előfeltételül valóban azt irja elő, hogy a biztosító intézetek előrelátó, nyugalmas fejlődését többek közt a tervbe vett intézkedésekkel is biztosítani kell. Nem áll elegendő hely a rendelkezésünkre, hogy a javasLatot miniatűr munkával elemezzük. Csak egy-két szóval akarunk még rámutatni arra, hogy jogászaink és az érdekképviseletek vitája a javaslat körül főleg mely pontjaira vonatkozik. A legtöbb megjegyzést a novumképen konstruált 8. §-hoz fűznek, amely a hat évnél hosszabb időtartamú kárbiztositási szerződéseknél hat év eltelte után felmondási jogot ad a biztositóval szerződött félnek. Gold Simon szerint ez a határidő tulhosszu és a negyedik év végére kellene a felmondás jogát megadni, Schuster Rudolf helytelennek és igy mellőzendőnek tartja az intézkedést, ugyanígy a biztosító intézetek álláspontját kifejező Kutasi Elemér is. Ez utóbbi rámutat arra is, hogy a felmondási jogra vonatkozó intézkedéseket olyképen kellene megszövegezni, hogy a szabályozás a kölcsönösség elvén alapuljon és igy a felmondás joga a biztositót is megillesse. Aggályosnak tartják a visszaható erő kimondását a már íennálló szerződésekre és rosszul sikerültnek a törvény életbelépése napián már fennálló szerződések felmondásának rendezését is. Reméljük, hogy az érdekképviseletek felterjesztései, a -zakemberek hozzászólásai és. a javaslat parlamenti vitája a nyers szöveget tartalmilag és alakilag is tökéletesre csiszolják és olyan törvényt kapunk belőle, amely egy fontos közgazdasági intézmény indokolt érdekeit a jogászi kívánalmakkal öszszeegyeztetett módon kielégíti. Dr. Király Ferenc. Osztrák törvényjavaslat a hites revizorokról. A részvény jog küszöbön álló reformja, valamint a hazai hasonló irányú szükséglet s ebből fakadó tervezetek folytan külön érdekességet nyer szamunkra is az osztrák törvénytervezet az „Államilag kinevezett nyilvános gazdasági szakértőkéről (Bundesbehördlich bestellter öffentlicher Wirtschaftsprüfer), kiket az osztrákok röviden konsiiltoroknak, mi hites revizoroknak nevezünk. Az intézmény ős-