Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Osztrák törvényjavaslat a hites revizorokról

lé hazája x\nglia, ahol a „Chartered accountants" régtől fogva otthonosak. A javaslat nem csupán a pénzintézetek felülvizsgálását, hanem a gazdasági szervezetben jelentőséggel biró mindennemű állandó jellegű vállalkozást a konsultorok felülvizsgáló, ellen őrző és tanácsadó hatáskörébe utal. Feladatuk a legmagasabb magángazdasági tevékenység. A vállalatok szervezetének és üzemvitelének, pénzügyi felépítésének és pénzügyi helyzetének felülvizsgálása, tervezetek kidolgozása uj vállalatok létesítéséről és meglevők gazdaságos átalakításáról, véleményezése a vállalat keretében felmerült gazdasági természetű viták megoldásának és végül a vállalati könyvelés berendezése és ellenőrzése. Mindezt a vállalatok felkérésére, önként teljesitik hatósági jelleggel, de a kényszerű, állami beavatkozás teljes elmellőzésével. A beavatkozás csak egy -esetben hatósági, állami. A pénzügyminiszter jogosult ugyanis pénzbirság, sőt a cégjegyzékből való törlés terhe alatt részvénytársaságokat arra kötelezni, hogy pénzügyi helyzetüket konsultorok által felülvizsgáltassák. Ugy ebben, mint a konsultorok által végzett minden más vizsgálat és közreműködés esetében tilos adataikat az állam pénzügyi szolgáltatásainak céljaira igénybe venni, azt az egy esetet kivéve, mikor maga a vállalat kívánja jelentéseiket és adataikat az adókivetés és ellenőrzés céljaira felhasználni. A javaslat egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a konsul torok kauciót tartoznak letenni mindenkori kártérítési kötelezettségük biztosítására. E rendelkezés természetes következménye annak, hogy a konsultorok működése mindenkor a vállalatok fennmaradásának kérdését érinti. Ezt a kártérítési felelősséget teszi hatékonyabbá a javaslat azzal az intézkedésével, amely kimondja, hogy nem mentesiti a konsultort felelőssége alól az a körülmeny, hogy a bekövetkezett kár főoka a vállalat felelős vezetőjének cselekménye vagy mulasztása volt. Ez esetben a kárt közösen viselik. A konsultorok fizetése nem esetenként állapittatik meg, hanem az igénybevevő vállalatok előre megállapított díjszabás szerint fizetik őket. A konsultorok egyesületbe tömörülnek, mely képesítésüket végzi s a fegyelmi hatalmat felettük gyakorolja. A konsultorok ezen autonóm testülete a pénzügy- és kereskede lemügyi miniszterek felügyelete alatt áll, kik szabályellenes határozataikat megsemmisítik, a vezetőséget elmozdítják s uj vezetőség választását rendelhetik el A konsultorok, vagy mint nálunk nevezik: á hites revizorok kérdése nálunk még nem jutott el a törvénytervezet stádiumáig. A budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi kara dolgozott ki tervezetet a revizorkérdés tárgyában, melyet a kamarai hitesrevizorok egyesülete s a budapesti kereskedelmi és iparkamara véleményeztek. A javaslatok valamennyien kiemelik azt a nagy államgazdasági érdeket, amely a revizorok működéséhez annálfogva fűződik, hogy „a nagy részvénytársaságok, akár bankintézetekről, ipari vállalatokról, bánya- vagy közlekedési stb. vállalatról legyen is szó, már rég kinőttek eredeti magángazdasági kereteikből s... döntő befolyásra tettek szert a gazdasági élet egy vagy több ágában". Hasonlóképen igen helyesen súlyt kiván helyezni valamennyi javaslat a nem részvénytársasági formában működő ipari és kereskedelmi vállalatok kellő ellenőrzésére. Vita van még afelől, hogy a revizorok képesítése a revizorok testületének autonóm feladata legyen-e az ügyvédképesités mintájára, A^agy pedig az állam vállalja-e magára? A javaslatok