Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

12 Ha a biztosit óval szerződő fél meg a biztosiló elállása, illetve rögtöni hatályú felmondása előtt a késedelmes dijat, a kamattal és költséggel együtt utólag megfizeti, avagy ha a biztosító ezeket birói uton behajtja, a biztosítás az I. alatt emiitett esetben hatályba lép, a II. alatti esetben pedig a „jövőre nézve feléled". („A fizetés vagy a behajtás időpontjában".) A kárbiztosit ásókra vonatkozó rendelkezésekhez a javaslat kógens módon novumképen hozzáfűzi még azt a külföldi biztosítási törvényekben ismeretlen tételt, hogy a szerződő fél az időszakonként való díjfizetés mellett kötött oly kárbiztositási szerződést, amelynek a szerződésben megszabott időtartama hal évnél hosszabb, a hat év eltelte után — a legközelebbi dijrészlei esedékességét legalább harminc nappal előzően — felmondhatja. A szerződő fél a szerződést hat év eltelte előtt is felmondhatja, ha ezt a biztosítási szerződésben kikötötték. Az életbiztosítás tekintetében a törvényjavaslat a K. T. 505. §-a 3. pontjában megállapított rendelkezést hatályon kívül helyezi és kógens módon ugy intézkedik, hogy a biztositóval szerződő fél az életbiztosítási szerződést az első biztosítási időszak végével, illetve a legközelebbi díjrészlet esedékességének időpontjára, azonban legalább harminc nappal előbb, bármikor felmondhatja. A szerződést felmondottnak kell tekinteni, ha a biztositóval szerződő fél az első biztosítási időszakot követő valamely időszak diját a biztositótól kitűzött utólagos határidő elteltéig meg nem fizeti. Az időszakonként fizetendő biztosítási dijakat birói uton érvényesíteni nem lehet, kivéve az (egész) első biztosítási időszakra járó dijat s azt a dijat, amelynek fizeti' sére a szerződő fél az esedékesség után külön kötelezettségei vállalt. A biztosító azonban egy egynegyedévi dij összegénél nem magasabb szerződési bírságot köthet ki arra az esetre, ha a szerződő fél megelőző felmondás nélkül szünteti meg a dij fizetést. Az éleíbeléptetö intézkedések közt mondja ki a'törvényjavaslat a tervezett törvénynek a már fennálló biztosítási szerződésekre is kiterjedő visszaható hatályát, valamint ezen intézkedés mérsékléséül azt, hogy a törvény életbeléptetésétől számított harminc nap alatt a szerződő fél személyesen vagy kir. közjegyző utján, ahol pedig kir. közjegyző nincs, a községi elöljáróság utján, fennálló biztosítási szerződését felmondhatja. A javaslat indokolása a közgazdasági és szociális követelményeken kivül főleg a magánjog általános tanításaiban és „a szerződési hűség nagy jogetikai elvében" jelöli meg azt az alapot, amelyre a tervezett tételes intézkedések támaszkodnak. Hivatkozás történik az indokolásban arra, hogy sem a francia és a belga biztosítási joggyakorlat, sem a hagyományos szokás szerint a javaslat szerkesztéséhez felhasznált német és osztrák i örvény (a német Versicherungsvertraggesetz és az osztrák Versicherungsordnung) nem ismerik a biztosítási szerződés hatály vesztését a díjfizetés elmulasztása esetén, hanem ilyenkor a dijperlés vagy az elállás közt engednek választást a biztositónak. Nézetünk szerint a jogi érvek a legkevésbé erősek e javaslat alátámasztására, az azt támogató gazdasági érvek mellett. A francia kommentárok, amikor hivatkoznak a Code Civil 1184'. §-ára.