Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban

Haszonbérlet megstünteiése haszonélvező jogának keretén belül nyerhet jogokat a haszonélvezőtől. A ncnio plus iuris elv szerint a halállal véget érvén a haszonélvezet, a haszonélvező által engedett jognak is véget kellene érni.) Haszonbérlet megszüntetése. A felperest az alperesnek a haszonbérletből való kimozditására irányuló kereseti kérelmével el kellett utasítani; inert jóllehet a bérösszeg meglizelésének elmulasztása a haszonbéri szerződés megszűntét vonja maga után még akkor is, ha ez a fizetési késedelem következményéül szerződésileg nincsen kikötve ; azonban a mulasztásnak .ez a jogkövetkezménye csak a szerződésben világosan és félre nem érthetően haszonbér gyanánt megjelölt szolgáltatásnak elmulasztása ••setében áll be, a jelen esetben azonban, amidőn nem a haszonbéri szerződésben kötelezett, hanem a gazdasági év lejárt;) után és a haszonbéri szerződésben kikötött haszonbérnek a lejárat előtt pontosan történt megfizetése után kibocsátott kormányhatósági rendelet szabályozott és az 1922—23-iki gazdasági évre követelt vitás szolgáltatásról van szó, a m. kir. Kúria ugy találta, hogy eme szolgáltatás fizetésének elmulasztása, jóllehet alperes a fizetést, magára vállalta, a méltányosság szerint nem vonhatja maga után a haszonbéri szerződés rögtöni hatályú megszűnésének jogkövetkezményét az alperessel szemben, aki felperes perbeli képviselőjének a felülvizsgálati tárgyaláson előterjesztett nyilatkozata szerint bérfizetési kötelezettségének az eset után is egyébként különben mindenkor és pontosan eleget tett és aki a szóban forgó kormányhatósági rendeletnek nem minden kétséget kizáró tartalmára való figyelemmel, a vitás kérdést illetően a felperessel anélkül bocsátkozhatott perbe, hogy idevonatkozó eljárása és védekezése merőben rosszhiszeműnek volna tekinthető. Psz. 640/1920. Megbízotti hatáskör túllépése. Anyagjogi szabály, hogy az esetben, ha az ügylet megkötésére megbízott a megbízótól nyert meghatalmazása körét túllépi, a megbízót kőtelező joghatályu ügylet létrejöttéről nem lehet szó, mert jogügylet csak a szerződő felek akaratmegegyezésének eredményeként létesülhet, az akaratmegegyezés azonban fogalmilag ki van zárva abban az esetben, ha a lélek egyikének megbízóija átlépi megbízásának határait s igy nem a megbízójának akaratát juttatja kifejezésre a másik fél előtt. P. VII. 173/1925, Házgondnok hatásköre. A kir. Kúria ugy találta, hogy a felebhezési bíróság tévedett az anyagjogi jogszabályok alkalmazása körül akkor, amidon alperes háztulajdonost pusztán házgondnok tényéből kötelezhetőnek tartotta. P. II. 1830/1925. (Az adott esetben arról volt szó, hogy a házgondnok nagyobb jelentőségű házjavitási munkalatokat rendelt meg a háztulajdonos jóváhagyásával és utóbb a házgondnok hozzájárult a szerződési feltételek megváltoztatásához, nevezetesen felárak felszámításához. A fenti elv mellett is a Kúria az alperes gazdagodása okából valorizációt itélt meg). Szerződési feltételek Ítéleti módosítása. Egyik félnek sem lehet joga ahhoz, hogy a másik fél a szerződésnek megváltoztatására birói uton köteleztessék, mert az ily kötelezés a szerződéskötési szabadsággal ellenkeznék és igy az ő elhatározásától függ, vájjon a célzott viszonyok között a szerződésnek megfelelő módosításához hozzá akar-e járulni vagy sem