Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban

Vétlen felel6»pég és az ő belátásától függ annak eldöntése is, vájjon a szerződés felbonthatóságának súlyát veszi-e magára. A felperes kérelme ugyanis arra irányul, hogy a háború és az annak következtében beállott gazdasági összeomlás, különösen a pénz elértéktelenedése folytéin — a szerződésnek a kiróható bírságok és az óvadék összegére vonatkozó rendelkezései az alperes terhére — az ö hozzájéintlása hiányában is bíróilag megváltoztassanak. A fentebb kifejtettek szeszerint azonban a felperesnek a szerződés egyoldalú megváltoztatására joga nincs. * Az, hogy a felperes álláspontja szerint, csakis a birságnak és óvadéknak a mai pénzviszouyoknak megfelelő felértékeléséről van szó, a dolog lényegén nem változtat, mert ily felértékeléshez való jogosultságának egyszersmindenkorra való megállapítása a szerződés megváltoztatását jelenti, amelyhez a felek egybehangzó akarata szükséges. P. VI. 4">85/1924. (A valorizációs javaslat a bíróságot felakarja ruházni a szerzöuVs módosításának jogával). Vétlen felelősség. Az 1874 ; XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében az üzemközben történt balesetért az a vaspálya társaság felelős, amely az üzemet ellátja. Adott esetben a felebbezési bíróság meg nem támadott ténymegállapítása szerint az üzemet nem a II-rendü alperes, hanem a „Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" cég folytatja. amire való tekintettel a felebbezési bíróság helyesen mondta ki, hogy tárgyi felelősség csak az utóbbi vaspálya társaságot terhelheti, mint amely az üzemet folytatja, ellenben II-rendü alperes csupán azon az alapon, hogy ő az tizem tulajdonosa, felelősséggel nem tartozik. P. VI. .'5497/192Ő. (Állandó gyakorlat). Fizetés — több rendbeli tartozás. Többrendbeli pénztartozással terhelt adós által a törlesztendő tartozás megjelölése nélkül teljesített íizetést az anyagi jog szabályai szerint a korábban lejárt tartozásra teljesítettnek kell tekinteni és csak amennyiben egyidőben lejárt tartozásokról van szó. az esetben fordítandó a fizetés az adósra terhesebb tartozás törlesztésére. P. VII. 7017/1924. Hitvestársi örökösödés. Ha a házasság érvénytelenítése, vagy felbontása, vagy az ágytól és asztaltól való elválasztás iránt indított perben az egyik házastárs halála miatt a bíróság érdemben nem dönthetett, akkor is vizsgálni lehet és kell az örökösödési igények szempontjából azt, hogy a felhozott tények alkalmasak voltak, avagy lehettek volna-e a házasság érvénytelenítésére s illetve arra, hogy a házassági kötelék «z életbenmaradt bázastárs hibájából felbontassék vagy, hogy ugyanebből az okból az ágytól és asztaltól való különválás elrendeltessék; s ha ugy találja a bíróság, hogy ezek az eshetőségek fennforogtak s megfelelő bizonyítékok is merültek föl, abban az esetben joga van az örökösödési j»er birájának arra is, hogy a hitvestársi örökösödési jog elenyészését