Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban

Alapítvány Magánjogi esettár.*) Alapítvány. Minthogy az örökidőkre érvényesen létrejött alapítvány megszüntetése a rendeltetésszerű használat hiánya, avagy a célkitűzéssel kapcsolatos cselekmények elmulasztása miatt csak akkor követelhető, ha ez az alapítólevélben feltétlenül ily érteleimben kiköttetett, ilyen meg­szüntető feltétel azonban az .4) alattiban nincsen kikötve; és minthogy az alapítvány szabályellenes kezelése vagy az alapító­levélben elvállalt kötelezettség teljesítésének elmulasztása az alapítvány kezelőjével szemben az adott esetben csak arra jogositja lel az alapító­kat, hogy ebbeli sérelmük orvoslását az alapítólevélben felállított módon, tehát az ott megjelölt egyházmegyei hatóságnál, amennyiben az itt siker­rel nem járna, a felsőbb felügyeleti önkormányzati egyházi hatóságoknál, legvégső fokon az 1895. évi XLIII. t.-c. 20. §-hoz képest a vallás- és köz­oktatásügyi miniszternél, mint legfelsőbb felügyeleti hatóságnál szorgal­mazhassák, a felperes a saját kijelentése szerint azonban még az egy­házmegyéhez sem fordult vélt sérelmével. P. I. 2407/1925. 6yermek törvényességének megtámadása. Amidőn az apa gyermekc i­nek születéséről tudomással bírt és a születés elteltétől számított hosszú időn át (a jelen esetben az utolsó gyermek születésétől számított tizen­két éven át) a születés törvényességét sem keresettel, sem egyébként nem támadta meg s ebben akadályozva sem volt, a születés törvényes­ségét az apa elhalálozása után az ő jogán az oldalrokonai sem jogosul­tak megtámadni. P. I. 1514/1924. Haszonélvezeti ingatlan visszabocsátása. A haszonélvezet a haszon­élvező nem vitás halála napjától kezdve megszűnt s igy alperesnek visszaadási kötelezettsége ekkor beállolt s ennek következtében felperes, mint tulajdonos, a birtokbabocsátást a haszonélvezet megszűnte után nyomban jogosított volt követelni. Ennek nem volt akadálya, hogy alperes az ingatlant megművelte, mert ez nem a haszonélvezővel kötött haszonbérleti szerződés alapján tör­lént, minek hiányában alperesnek nincs jogcíme a haszonélvezet tár­gyául szolgált dolognak a haszonélvezet megszűnte után való további használatára és ebből folyólag a termés beszedésére. P. VI. 280/1925. (A döntés azt hangsúlyozza, hogy az ingatlan visszabocsátási köte­lezettség azért nem tolódik ki a gazdasági év végére, inert a megműve­lés nern a haszonélvezővel kötött bérleti szerződés alapján történt. A döntés, nézetünk szerint téves, az indokolás ki nem elégítő. Bérleti szer­ződés esetén is a megművelés, illetve a gazdasági év letelte előtti vissza­adással járó elszámolás zavarainak elkerülése volt a valódi ok, amiért a visszabocsátás a gazdasági év végére kitolatott, amikor az elszámolás simán megejthető. Tisztán az a célszerűségi elv és nem a bérleti szer­ződés valamely sajátossága okozta, hogy a birói gyakorlat az ingatlan visszaadásának időpontját a gazdasági év végére tette. A merev dogma­tika alapján még bérleti szerződésnél is azonnal visszaadandó volna az ingatlan, mert a. halállal véget ért a haszonélvezet és a bérlő csak a •) E ctin alatt állandó rovatként fogjuk közölni a Kúria gyakorlatát és lehetőst ?: ss/.erint terjedelmét bővíteni fogjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents