Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban

74 Német joggyakorlat Német joggyakorlat. Jogi személynek több személy által való együttes képviselete esetén az r;gyik képviselő tag szerződésszegése kártérítésre kötelezi a képviselet többi tagját is. Tiltott cselekményből származó kárra ez a szabály már régebben '^alkalmazást nyert (Entsch. des Rg., 110. kötet, 145. oldal, Deutsche Juristen-Z. 1925. 24. sz, l83ti. oldal). Nem jogellenes a fenyegetés, ha a kilátásba helyezett hátrány olyan, a jogrend által engedélyezett eszköz, amelynek felhasználásúra jogosult az, akit vatamily jogsérelem ér és amelyet az illető — tapasztalat szerint — rendszerint használni is szokott, a tényleges és jogi helyzet leggyorsabb tisztázása érdekében (K. o. 382. oldal, I). .). Z. 1925. évi 24. sz. 1837. oldal). A konverzió (a célzott jogi eredmény létesítésére alkalmatlan jognyilatkozat érvényesítése olyan jogi eredmény létesítésére, amely a nyilatkozattal eredetileg nem célozhatott) nem a felek tényleges akaratának- megállapításával történik, hanem ugy, hogy megállapítjuk a telek hipotétikus akaratát, azt amit akartak volna, ha a szándékolt ügylel érvénytelen lenne iK. o. 391. oldal, D. J. Z. i. h.). Nem tagadhatja meg a képviselt a képviselő, mint Ömzerzíídö állal kötött jogügyletet, ha a jóváhagyás megtagadása a forgalomban uralkodó jóhiszeműség elve ellen való vagy dolózus magatartás volna (í. h. 216. oldal, D. J. Z. 1837.) még akkor sem, ha a ntk 181. §-a szerint a képviselőnek nincs joga ilyen ügyletet kötni. (U. o. 1838. oldal, D. i. Z. i. h.) Nöi alkalmazott házasságkötése az eset körülményei szerint esetleg szerepelhet, mint nyomós felmondási ok (ntk 626); különösen akkor, ha a munkaadó nyilvános testület. (l\ o. 1838. oldal, D. J. Z. 1925. évi 24. sz. 1838. oldal). Hannover tartományi elnöke a köztársaság védelméről szóló törvény alapján 2 hétre betiltotta a göttingai „Tageblatf-ot, noha a göttingai Landesgerichl feloldotta már volt az előzetesen elrendelt elkobzást. A betiltás hatályonkivül helyeztetvén, a lap pert indított a porosz állam ellen és ezt mindhárom fokon megnyerte. Kiemeli a Rg. ítéletének indokolásában azta szempontot, hogy az állami szerveknek, azúllam tekintélyének és az alattvalóknak érdekében lehetőleg el kell kerülniök az egymással való szembehelyezkedést (U. o. 28G. oldal, D. J. Z. i. h.). Kereskedelmi üzlet nem szűnik meg már pusztán azáltal, hogy az üzemet hosszabb-rövidebb időre megszüntetik, hanem csak akkor, ha az üzlet gazdasági alapja összeomlott, szervezete elpusztult (U. o. 1*40 oldal, D. J. Z. 1925. évi 24. sz. 1839. oldal). "