Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A valorizáció és a késedelmi kár az osztrák joggyakorlatban

A valorizáció é* a kixeAelmx kár az otztrák ioq gyakorlatban tíí> Ezen. felértékelés következtében aránylagosan emelkedik az egyes társak vagyonillelősége, úgyszintén összegszerűen a társaság tőke vagyona is. Az Oberster Gerichtshoí felfogása szerint, ezen elvek nemcsak a közkereseti társaságokra alkalmazandók, hanem analóg a betéti társaságokra, valamint az alkalmi egyesülésekre is. b) 1923. III. 8. i véleményében az Oberster Gerichtsbof a kötelmi jog körébe eső valorizációs kérdések tárgyában, arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a tiszta pénzkövetelések valorizációja nem követelhető ; így tehát osztrák jog szerint a pénzromlás önmagában véve nem elegendő felértékelésre, ellenben az Oberster Gerichtsbof fentemiitett többrendbeli véleményeiben a késedelmi kárt mint valorizációs jogcímet elismerte. Az Oberster Gerichtshof a hozzá intézett kérdésekre a következő véleményt adta: I. Az esedékes, de ki nem egyenlített, pénzkövetelés hitelezőjét megilleti a kereskedelmi jog értelmében a törvényes késedelmi kamatokat meghaladó kárának, valamint a késedelemben levő adós vétkessége folytán előálló elmaradt hasznának megtérítése. (Keresk. tör. 283. §. Optk. 1295. §.) A késedelemben levő adós, ki azt állítja, hogy törvényen vagy szerződésen alapuló kötelezettségének teljesítésében önhibáján kívül akadályozva volt, ezen körülményt bizonyítani tartozik. (Optk. 1298 II. Magánjog szerint a hitelezőnek ezen igénye csakis oly esetekben áll fenn, midőn az adós rossz szándékát vagy vétkes nemtörődömségét beigazulni tudja. (Optk. 1324. £.); ijry tehát perhuzás esetében is. (Z. P. 0. 408. %.) III. Pénzkövetelések fennállása esetében a hitelezőt a pénz vásárlóerejének csökkenése folytán semmiféle igény sem illeti meg; abstrakt kárának megtérítését tehát nem követelheti; a kártérítési igény alapját csakis az egyes konkrét eset körülményei képezhetik. Ad I. Amennyiben a kereskedelmi jog rendelkezései alkalmazást nyernek az Oberster Gerichtshof, egyoldalú kereskedelmi ügyleteknél is arra az álláspontra helyezkedett, hogy vétkes késedelem esetében a szerződéshez hü fél, a törvényes kamatokon — melyek kereskedelmi ügyleteknél jelenles 12%-ban vannak megállapítva — felül, tényleges kárát és elmaradt hasznát is igényelheti. Tekintettel arra, hogy az 1298. §. értelmében a kártérilésre kötelezett tartozik bizonyítani azt, hogy szerződésszerű vagy törvényes kötelezettségének önhibáján kívül eleget tenni nem tudott, a bizonyítási kötelezettségnek ily módon való szabályozása a késedelmi kár érvényesilését kereskedelmi ügyleteknél lényegesen megkönnyíti ;*a károsult ugyanisesak azt tartozik igazolni, hogy a másik fél késedelemben volt és ebből kifolyólag ő kárt szenvedett. Ezzel szemben a kötelezett beigazolhatja, hogy öt a kellő időben való teljesítés elmulasztása körül vétkesség nem terheli. Az Oberster Gerichtshof, egyik legutóbbi határozata értelmében vétkes késedelemnek tekinti, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének oly esetben, midőn az Oberster Gerichtshof a vonatkozó jogkérdésben korábban több egymással ellentétes álláspontot foglalt el. (0b. II. 770/24. sz. határozat.) Ad II. Más a helyzet, ha a bíróság a polgári törvénykönyv alapján dönti el a jogvitát. Ebben az esetben a szóban forgó vélemény csakis oly esetekben ismeri el a késedelmi kamatot — melyek nem kereskedelmi ügyreleknél 10 %-ban vannak megállapítva — meghaladó kártérítési kötelezettséget, ha az adós részéről dolus vagy culpa lata beigazolhatván fennforog, vagy ha a Z. P. 0. 408. §.-a értelmében a kétségenkivül álló szándékos perhuzás beigazolható. Az Oberster Gerichtshof azonban kifejezetten leszögezi, hogy a perhuzási szándéknak okvetlenül fenn kell forognia.