Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Az ügyvédi munkakör és munkaalkalom kiszélesitése

At ügyvédi munkakör és munkaalkalom kiszélesítése 61 csalóka lidérefényével, másrészről a főváros legalkalmasabb férő- és búvóhelye a kétes existenciáknak. A háború kitörése után — az első időtől eltekintve, amikor a moratóriumi rendeletek, s egyéb a gazdasági élet szabadságát béklyóba vert kormányrendelkczések a jogi életre is bénitőlag hatva, az ügyvédi foglalkozást is a legszűkebb körre szorították — a világháború további folyamata egy sajátlagos, háborúsnak nevezhető jogi forgalmat teremtett, amely újdonságánál és a különféle súlyos gondokkal terhelt közönségnek teljes jogi tájékozatlanságánál fogva, de azért is, mert a karnak körülbelül felerésze hadbavonult és igy hivatása gyakorlásában gátolva volt, az otthonmaradt ügyvédeket fokozottabb mértékben foglalkoztatta. Ehhez járult még, hogy a kar bizonyos kissebbsége elzárkózott olyan megbízások vállalásától, amelyek nem tartoztak strikte a jog érvényesülés keretéhez. Mindezek a körülmények egy bizonyos úgynevezett „háborús ügyvédi konjukturát" teremtettek, amely kivált a kevésbé válogatós ügyvédeknek, sokszor bőséges jövedelmet juttatott. Ez a konjuktura, amely a megszállott területekről való menekülésre kényszeritett ügyvédeket elég tetemes számban ;t fővárosban való letelepülésre csábította, •* Végül a hadból visszatért kartársak, valamint a bírói pályáról az ügyvédi pályára átlépett kartársak, a pálya részben kiürült kereteit újból és annyira tullészülten töltötték meg, hogy ezen újból túlzsúfoltnak jelentkezett ügyvédi kar még az esetre sem tehetett volna szert biztos megélhetésre, ha a háború befejezése után legott a háború alatt szünetelő békés gazdasági teremtő munkának joggal várt, vagy legalább is mindenki részéről remélt fellendülése a valóságban be is állott volna. Ezzel szemben hazánk terülétenek a világtörténetben példa nélkül álló kegyetlen megcsonkítása a megmaradt csonka országban olyan mérvű gazdasági tespedést idézett elő. amely a karnak a normális gazdasági vérkeringés keretében is elég nehéz megélhetését jóformán semmivé tettev Hisz nem szabad megfeledkezni arról, hogy a háború előtt a főváros jogi és gazdasági centruma volt egész NagyMagyarországnak, a hová végső fokokon a jogügyek és a perek mint egy nagy gyűjtő csatornába összefolytak s hogy ez a esatorna a háború szerencsétlen kimenetele következtében egyszerre bedugult." Ha tehát az ilykép előállott, katasztrofálisnak nevezhető munkanélküliség nem szedte legott áldozatait, ez csakis